Ennyivel kapnak kevesebb nyugdíjat a nők a férfiaknál

Zubor Zalán

Gyakran hallani az úgynevezett wage gapről, azaz a férfiak és nők átlagos közötti különbségről. Ez a jövedelemkülönbség a nyugdíjaskorban nemcsak fent marad, de még növekszik is: ma Magyarországon az idős nők átlagosan 15,5 százalékkal kevesebb nyugdíjat kapnak, mint a férfiak.

A férfiak és nők közötti wage gap alatt a nők és férfiak átlagos bére közötti különbséget értjük. Bár ez a különbség folyamatosan csökkent, ahogy a nők munkavállalása elől elhárultak az akadályok, a legtöbb országban a férfiak átlagbére a mai napig magasabb, mint a nőké. Globális szinten mintegy 18 százalék a különbség a férfiak javára, míg Magyarországon a tavalyi adatok szerint 14,2 százalékkal keresnek kevesebbet a nők. Ez a különbség kisebb az EU-s átlagnál (16 százalék), ugyanakkor Magyarországon kisebb a nők aránya a munkaerőpiacon:

az EU-ban átlagosan 11,5 százalék, míg Magyarországon 15,3 százalék a női munkanélküliségi ráta.

Nemi egyenlőtlenség a nyugdíjakban

Az Eurostat friss adatai arra is rámutattak, hogy nemek közti jövedelmi különbségek a nyugdíjaskorban nem, hogy nem enyhülnek, de még növekszik is a szakadék.

A 2018-ban készített kimutatás szerint a 65 év feletti európai nyugdíjas férfiak átlagosan 30 százalékkal kaptak több nyugdíjat, mint a nők.

Érdekesség, hogy a legnagyobb különbségeket nagyrészt nyugat-európai országokban mérték: Luxemburgban például a nyugdíjas férfiak átlagosan 43 százalékkal több nyugdíjat kapnak, mint a nők. Máltán a második legmagasabb, több mint 40 százalék a különbség, míg a bronzérmes Hollandiában 40 százalékos a differencia, szintén a férfiak javára. Az élmezőnyben helyezkedik el Ausztria, Németország, Spanyolország és Olaszország is, 30 százalékot meghaladó különbséggel.

Az elmúlt években a legtöbb európai országban azért már csökkent a különbség. Magyarország ebből a szempontból kilóg a sorból, itt az elmúlt 10 évben enyhén, 1,2 százalékkal nőtt a férfiak és nők nyugdíja közötti eltérés, de még így is az egyik legalacsonyabb Európában. Az Eurostat listája végén nagyrészt kelet-európai országokat találunk, vagyis a mi régiónkban átlagosan jóval kisebb a különbség a nők és férfiak nyugdíja között (persze emellett az átlagos nyugdíjak is jóval alacsonyabbak).

Magyarországon a különbség 15,5 százalék a férfiak nyugdíja javára, ami az ötödik legkisebb az EU-ban,

nálunk csak Csehországban, Szlovákiában, a sorból kissé kilógó Dániában és Észtországban kisebb a differencia.

A fenti számok azt mutatják, hogy az elmúlt évtizedekben a legtöbb ország nyugdíjrendszere nem kompenzálta a nők alacsonyabb átlagbérét és rövidebb munkavállalási idejét, hanem még növelik is a jövedelmi különbségeket. Persze az igazsághoz az is hozzátartozik, hogy az Eurostat már nyugdíjba vonult embereket vizsgált, tehát a fenti eredmények azt mutatják, hogy a korábbi évtizedekben hogyan számítottak a szolgálati évek és a befizetések, és hogy ezek mennyire érintették eltérően a nőket és férfiakat.

Segít a Nők 40? Nem éppen

Az olyan, közelmúltban bevezetett intézkedések, mint a magyarországi Nők 40 hatásai még a statisztikákban nem látszanak – a Nők 40 program lényege, hogy a nők már 40 évnyi szolgálati idővel, a nyugdíjkorhatár elérése előtt is nyugdíjba mehetnek. A szolgálati időhöz pedig olyan, nem aktív keresőként töltött időszakok is hozzáadódnak, mint a terhességi-gyermekágyi segélyen vagy csecsemőgondozási díjban töltött idő.

Ennek ellenére könnyen lehet, hogy a program valójában csökkenti a nők havi nyugdíjának összegét. Gerencsér László, a közgazdaságtudomány kandidátusának tanulmányában megállapította, hogy

a Nők 40 alapján nyugdíjazottak életük végéig lényegesen alacsonyabb nyugdíjat kapnak, mint amennyi a korhatár elérésekor történő nyugdíjba menetel esetén járt volna nekik.

Ugyanis a nyugdíj mértékét továbbra is a teljes szolgálati idő határozza meg, vagyis jóval kisebb nyugdíjat kap, aki 40 év szolgálati idő után megy nyugdíjba, mint az, aki mondjuk 45 évnyi szolgálati időt szerzett meg.

Emellett a korkedvezményes nyugdíjakat csökkentheti a keresetek ún. valorizációja és a nyugdíjak indexálása, legalábbis akkor, ha a nyugdíjazás előtti években emelkednek az átlagbérek az országban. Gerencsér László tanulmánya azt mutatta ki, hogy a 2016-2018-os időszak dinamikus béremelkedése miatt jelentős veszteségeket szenvedtek el azok, akik még a reálbérrobbanás előtt nyugdíjba mentek a Nők 40 alapján:

több mint 16 százalékkal lett kevesebb az ellátása azoknak, akik 2016 előtt mentek nyugdíjba.

Növekvő probléma a nyugdíjasszegénység

Visszatérve az Eurostat adataihoz: az, hogy Magyarországon a férfiakét viszonylag szorosan megközelítő a nők nyugdíja, nem jelenti azt, hogy a magyar nyugdíjas nők anyagi helyzete biztosabb, mint nyugat-európai társaiké. Magyarországon az elmúlt években jelentősen növekedett a relatív nyugdíjasszegénység, azaz a nyugdíjasok átlagbérekhez viszonyított jövedelme – mivel Magyarországon eleve alacsonyak a bérek, ez sok esetben létminimum alatti nyugdíjat jelent.

2017-ben már mintegy 210 ezerre nőtt azoknak a nyugdíjasoknak a száma, akik a szegénységi küszöb alá szorultak.

A Magyar Államkincstár 2019. januári adatai szerint az 1944 és 1953 között születettek öregségi nyugdíjának mediánja 119 955 Ft/hó volt. További probléma, hogy az állami nyugdíjak emelkedése minimális, nem követik szorosan a megélhetési költségek emelkedését. Mivel az állami nyugdíjkassza hosszútávon nem fenntartható, ezen a téren valószínűleg nem is várható javulás, így a jövőben nyugdíjba vonuló generációk már nagyrészt az öngondoskodásra, privát megtakarításokra kell, hogy támaszkodjanak.

Jelentkezz díjmentes nyugdíjtanácsadásunkra, és megkeressük a hozzád illő megoldást!

Mindössze 1 óra alatt, egy személyes konzultáció keretében felmérjük az élethelyzetedet, elképzeléseidet, és több tucat ajánlat közül segítünk kiválasztani a hozzád illő nyugdíj-előtakarékosságot!

+36 1 585 8555