Egyre nagyobb a nyugdíjak lemaradása a bérekhez képest

Zubor Zalán

Havi 135 000 forintot kap egy átlagos magyar nyugdíjas, ami lassabban növekszik évente, mint például az élelmiszerárak. A többség arra számít, hogy nem lesz elegendő az állami nyugdíj a megélhetéshez, de megtakarítani még mindig kevesen tudnak.

A KSH legutóbb tavaly tett közzé statisztikákat a magyarországi nyugdíjak pontos összegeiről. A hivatal adatai szerint egy átlagos nyugdíjas 135 ezer forintot kap havonta (amit kiegészítenek az éves nyugdíjprémiumok). Az átlagos juttatás kevéssel haladja meg a minimálbért, és több mint százezer forinttal marad el az átlagbértől (tavaly év végén 244 609 forint volt a teljes munkaidős nettó átlagkereset).

A többségnek ennél is kevesebb a nyugdíja

Az átlagnyugdíj nem jelenti azt, hogy a nyugdíjasok több mint fele 135 ezernél magasabb havi juttatásokat kap. Valójában a medián nyugdíj (azaz nyugdíjasokat juttatásuk összege alapján képzeletbeli sorba állítva a sor középen álló ember nyugdíja) csak 117 ezer forint, ami éppen elmarad a garantált nettó bérminimumtól:

ennél, vagyis 117 ezer forintnál a nyugdíjasok fele kevesebbet kap havonta.

A nyugdíjak értékét az inflációhoz igazítva 3 százalékkal emelték a korábbi évhez képest, problémát jelent viszont, hogy nem minden termék fogyasztói árai növekedtek azonos mértékben: az élelmiszerárak az utóbbi időszakban az átlagnál nagyobb mértékben, 4-5 százalékkal nőttek, egyes alapélelmiszerek (például húsok, felvágottak) árai pedig ennél is gyorsabban emelkedtek. Vagyis az infláció a nyugdíjemelés ellenére is megterheli az idősek pénztárcáját.

A magyar nyugdíjrendszer sajátosságai miatt a már folyósított nyugdíjak értékét valamelyest növeli az átlagkeresletek emelkedése, ám ez nem okoz a bérekével azonos mértékű növekedést a nyugdíjaknál. A G7 elemzése szerint az elmúlt években, a jelentős bérnövekedés mellett kinyílt az olló a munkából élők keresetei és a nyugdíjak között, utóbbiak jelentős lemaradásba kerültek az előbbiekhez képest, reálértékük stagnált.

A nyugdíjak értékét vagy az emelési rendszer átalakítása, vagy az öregségi nyugdíjminimum növelése javíthatná. Utóbbi az az alap, amiből minden nyugdíj összegét kiszámítják, ez azonban 2008 eleje óta nem változott, továbbra is csak 28 500 forint.

Nem csoda, hogy az OTP Öngondoskodási Indexe szerint az emberek mindössze 23 százaléka gondolja úgy, hogy az állami nyugdíj elegendő lesz a megélhetéséhez. Különösen mivel nyugdíjasként az emberek jó része továbbra is támogatná a gyermekeit, unokáit, azonban erre az OTP felmérése szerint keveseknek van csak fedezete: a magyar felnőtt lakosság 13 százaléka tervezte, hogy az elkövetkezendő 4-5 évben elkezd a gyermekei, unokái számára félretenni, de csupán 9 százalékuk kezdett valóban megtakarításba az unoka vagy gyermek házasságkötésének céljából.

Mennyibe kerül az intézményi ellátás?

A jövőben sokkal gyakoribb lehet, hogy az idősek szorulnak rá a fiatalabb családtagjaik anyagi támogatására: a CIG Életbiztosító tavalyi felmérése szerint a mostani fiatalok mintegy fele attól tart, hogy időskorukban rokonaik támogatására fognak szorulni, nem tudnak majd megélni a megtakarításaikból és a nyugdíjukból. Az OTP adatai szerint a mai aktív keresők 15 százaléka tervezi, hogy az elkövetkező években elkezd félretenni szülei, nagyszülei anyagi támogatására – bár ez nagyon kevés, még mindig több annál, mint ahányan jelenleg saját maguk számára rendelkeznek nyugdíjcélú megtakarítással: az ő arányuk csak 8 százalék.

Az idős hozzátartozóikat ma a legtöbben saját otthonukban gondozzák. Azok, akiknek egy hozzátartozója folyamatos felügyeletet igényel, ápolási díjat vehetnek fel, ám ennek összege legfeljebb 70 857 forint lehet.

Az otthongondozás alternatívája lehet az intézményi ellátás, amelynek a költségei nagyon változók. A Fővárosi Önkormányzat Idősek Otthona Felvételt Előkészítő Csoport (FECS) szerint például az önkormányzati ellátás díja nem haladhatja meg az ellátott havi jövedelmének 80 százalékát – vagyis az ellátás elvileg fedezhető a nyugdíjból, bár kérdéses, hogy az átlagnyugdíjjal számolva a fennmaradó pár tízezer forint maradék mire lesz elegendő. Ennél a magánintézmények díjai sokkal magasabbak: egyes intézményekben a havidíj 100 ezer forintot is meghaladhatja, ami mellett egy egyszeri, kauciószerű használati díjat is be kell fizetni, ez utóbbi milliós nagyságrendű is lehet.

Egyre korábban gyűjtünk nyugdíjra

Az OTP Nyugdíjpénztár főosztályvezetője, Horpácsi Krisztina szerint a COVID-járvány miatt többen ismerték fel a hosszútávú megtakarítás fontosságát, az enyhülés után viszont félő, hogy sokan ismét elfeledkezni erről.

„Időskorban számos olyan helyzet adódhat, amikor egy-egy kiadás miatt félre kell tenni a régóta dédelgetett terveket, sőt a mindennapi megélhetés kerülhet veszélybe. Az időben megkezdett nyugdíjcélú megtakarítás segíthet abban, hogy könnyebbé váljanak a kihívásokkal teli időszakok a nyugdíjas évek alatt és biztos alapokkal indulhassunk a megoldások felé”

– mondta.

Korábbi felmérésekből az derült ki, hogy az aktív keresők körében különösen a 20-30 éves fiatalok azok, akik a leginkább tudatában vannak a hosszútávú megtakarítás fontosságának, igaz, többségük még nem nyugdíjcélú befektetésben, hanem készpénzben vagy bankbetétben képez általános tartalékot – ez, bár könnyebben hozzáférhető, hosszú távon nem jó megoldás, hiszen az infláció miatt folyamatosan csökken a félretett pénz értéke. Ezzel szemben

az értékpapírokba fektetett nyugdíjcélú megtakarítások növelheti a befektetések hozama, emellett hozzáadódik az éves SZJA 20 százalékának megfelelő adójóváírás is.

Az MNB felmérése szerint a fiatalok közül az utóbbi években egyre többen választották a nyugdíjbiztosításokat, míg az önkéntes nyugdíjpénztárakból sokan kiléptek. A jelenség mögött állhat egyrészt az, hogy a nyugdíjbiztosítás futamidejét mindig a kötéskor aktuális nyugdíjkorhatárhoz kötik, vagyis a pénzükre akkor sem kell tovább várniuk, ha időközben megemelik a nyugdíjkorhatárt (ami elég valószínű, hogy bekövetkezik).

Másrészt sokakat vonzhat, hogy a biztosításoknál nagyobb döntési szabadságot kapnak az értékpapírok kiválasztásához, saját maguk alakíthatnak ki magasabb hozamú, de nagyobb kockázatú portfóliókat. Utóbbi annak lehet előnyős, akinek van elég ideje és magabiztossága saját maga menedzselni a befektetéseit. Ezzel szemben az önkéntes pénztáraknál kisebb hozamú, de jóval alacsonyabb kockázatú portfóliókat választhatunk, amiket szakemberek állítanak össze.

Jelentkezz díjmentes nyugdíjtanácsadásunkra, és megkeressük a hozzád illő megoldást!

Mindössze 1 óra alatt, egy személyes konzultáció keretében felmérjük az élethelyzetedet, elképzeléseidet, és több tucat ajánlat közül segítünk kiválasztani a hozzád illő nyugdíj-előtakarékosságot!

+36 1 585 8555