Egyre kevesebbet ér a magyar nyugdíj

Gyimesi Henriett

Európai uniós összehasonlításban az öregségi nyugdíjak vásárlóereje Magyarországon az alacsonyabbak közé tartozik – világít rá a KSH 2018-as nyugdíjakról és egyéb ellátásokról szóló kiadványa. Ez tehát azt jelenti, hogy a legtöbb EU tagországban több mindenre futja a nyugdíjból, mint nálunk, amin az sem segít, hogy évek óta csak az infláció mértéke szerinti minimális nyugdíjemeléssel számolhatunk.

Hiába az öregségi nyugdíjak évenkénti emelése, a pénzromlást kompenzáló, infláció mértéke szerinti igazítás nem elég ahhoz, hogy megfékezze a nyugdíjak fizetésekhez képesti lemaradását. Ráadásul tovább rontja a képet, hogy hazánkban Európai Uniós összehasonlítás tekintetében az öregségi nyugdíjak vásárlóereje is az alacsonyabbak közé tartozik – derült ki a KSH Nyugdíjak és egyéb ellátások, 2018-as kiadványából.

A nyugdíjak nem tudnak lépést tartani az egyre növekvő árakkal

Ahogyan az elmúlt években, úgy idén is csupán az inflációnak megfelelő mértékben, azaz 2019-ben 2,7%-kal emelkedtek meg a nyugdíjak. Ahogyan korábbi cikkünkben részletesebben kifejtettük, miután a keresetek ennél nagyobb mértékben – tavaly például 10% felett, de az idei évre is hasonló arány várható – emelkednek, egyre nagyobb a szakadék a nyugdíjak és a fizetések között.  

Ez pedig nemcsak azért szomorú, mert lassan 2 átlagnyugdíj adja ki az átlagfizetés összegét – miután az előző évben az átlagnyugdíj 130 ezer forint, az átlagkereset pedig 220 ezer forint volt –, de a nyugdíjak így az egyre növekvő árakkal sem képesek megfelelő mértékben tartani a lépést.

Európai uniós összehasonlításban a magyar átlagos öregségi nyugdíj vásárlóereje már évek óta az alacsonyabbak közé tartozik:

azaz kevesebb dologra tud költeni a havonta kapott összegből itthon egy nyugdíjas, mint a legtöbb EU-s tagállamban az ottani jogosultak. Az EU tagországainak összehasonlíthatósága érdekében egy speciális fiktív pénzegységben vetették össze az adatokat, hogy kiküszöbölhetővé váljon az egyes országok eltérő árszínvonalának hatása.

E tekintetben a 3 balti tagállam, valamint további 5 közép-, illetve kelet-európai országban rosszabb csak a helyzet, mint például Romániában, Horvátországban vagy Bulgáriában. 2015-ben Bulgáriában volt a legalacsonyabb az öregségi nyugdíj, csak kicsivel több, mint a magyar ellátás fele. Ezzel szemben a legtöbb dolgot a luxemburgi, valamint az osztrák nyugdíjból vehetik az arra jogosultak, nagyjából 2,6-szor annyi terméket vagy szolgáltatást, mint nálunk.

Pedig a nyugdíjak keresetpótló képességét tekintve az uniós átlag felett teljesítünk

Ehhez képest az aggregált helyettesítési rátát vizsgálva viszont szépen teljesítünk. Ez azt mutatja meg, hogy egy hamarosan nyugdíjba vonuló foglalkoztatott átlagos fizetése milyen arányban áll egy nyugdíjas átlagos nyugdíjával.

Mi ebben a rangsorban a 4. helyen állunk, nálunk csak Luxemburgban, Olaszországban és Franciaországban kisebb a különbség az EU-s tagországok között a nyugdíjazás előtti átlagfizetés, valamint az átlagnyugdíj értéke között.

Ez alapján nálunk az 50-59 évesek fizetéséhez képest a 65-74 évesek nyugdíja a keresetek ⅔-át tudja pótolni, ami tehát az EU tagországait vizsgálva nagyon jó aránynak mondható. Mégis, ahogyan már fentebb említettük, így is nagy lemaradásban vagyunk a nyugdíjak vásárlóerejét tekintve: tehát hiába kapunk viszonylag magas nyugdíjat, mégsem vásárolhatunk belőle annyi mindent, mint nyugaton.

A jövő tekintetében sem túl fényesek a kilátások

Bár a demográfiai krízis minden európai országot érint, nem sok esély van arra, hogy ezen javíthassunk.

Az emelések tekintetében nem számíthatunk a következő évek tekintetében sem komolyabb ugrásra, minthogy az infláció mértékében növeljék minden évben az öregségi nyugdíjat, ami tehát nagyon minimális emelést jelent.

Ráadásul komoly veszélyt rejt magában az is, hogy miután az előbb említett okból kifolyólag az állami nyugdíjrendszer jelen formájában egyre kevésbé fenntartható, akár reálértékét tekintve csökkenthet is majd, amit ilyen formában havonta kaphatunk. Ez pedig azt jelentheti, hogy a jövőben akár még kevesebb termékre vagy szolgáltatásra lesz elég a nyugdíjjáradék, mint jelenleg.

Az állam is próbálja ösztönözni azt, hogy öngondoskodó legyél

Bár évről évre egyre többet költ az állam nyugdíjra – 2019-re például 2773 milliárd forintot irányzott elő erre a célra a költségvetés, ami 103 milliárddal több, mint 2018-ban –, ugyanakkor miután elöregedő társadalomban élünk, a nyugdíjasok száma is egyre nő. Ez tehát azt jelenti, hogy hiába költ évről évre többet erre az állam, hiszen egyre több embernek kell majd nyugdíj-járadékot folyósítani, miközben a gazdaságilag aktív népesség – tehát azok, akik befizetik jelenleg azt a bruttó fizetésükből, amiből nyugdíjat kapnak az arra jogosultak – egyre fogy.

Ezzel a problémával az állam is tisztában van. Éppen ezért ösztönzi azt, hogy minél többen váljanak öngondoskodóvá,

és rendelkezzenek nyugdíjcélú megtakarítással. Többek között például ezért ad az éves befizetések után 20% adójóváírást minden évben, évi akár 100-150 ezer forintig. Három lehetőség is a rendelkezésünkre áll ahhoz, hogy úgy tegyünk félre ebből a célból, hogy igénybe tudjuk venni ezt a kedvezményt: a nyugdíjbiztosítás, az önkéntes nyugdíjpénztár, valamint a nyugdíj-előtakarékossági számla.

A választásban egy szakértő sokat segíthet

Amennyiben nem szeretnéd, hogy a nyugdíjas éveid anyagi biztonsága attól függjön majd, hogy jobbra fordul-e a helyzet az állami nyugdíj tekintetében, egy idejében elindított nyugdíjmegtakarítás valódi segítséget jelenthet. Azt azonban nem ajánljuk, hogy elkapkodd a döntést: számos egyéni tényező befolyásolhatja ugyanis, hogy számodra melyik megoldás lesz a legjobb. Mielőtt fejest ugranál egy szerződés megkötésébe, érdemes lehet szakértővel is konzultálnod, hogy minden lényeges szempontot mérlegelni tudj a megfelelő megtakarítási eszköz kiválasztásához.

Sebestyén András

Kérdésed van a cikk kapcsán? Tedd fel itt nekem!

Sebestyén András vagyok, a Nyugdíjbiztosítás.com alapítója. Örömmel venném, ha megosztanád velem, ami a fejedben van a cikkel kapcsolatban!

Ezt a cikket 100 nappal ezelőtt írtuk. A benne szereplő információk a megjelenés idején pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
+36 1 585 8555