Egymillió új nyugdíj-megtakarítóra lenne szükség az MNB szerint

Zubor Zalán

Már a Magyar Nemzeti Bank is a nyugdíj-előtakarékosság fontosságára figyelmeztet. A jegybank szóvivője szerint már huszonéves korban érdemes elkezdeni nyugdíjra gyűjteni.

Az MNB már tavaly februárban kinyilatkoztatta, hogy a következő 10 évben egymillió új nyugdíj-megtakarítóra számítanak. Aztán idén októberben Binder István, a Magyar Nemzeti Bank felügyeleti szóvivője az M1 csatornán arról beszélt, hogy korábban és többen kellene, hogy előtakarékoskodásba kezdjenek idős korukra.

Mint mondta: Magyarországon 1,6 millió embernek van valamilyen privát nyugdíj-megtakarítása, de még legalább egymillió ember kellene,

hogy nyugdíj-előtakarékossági számlába, nyugdíjbiztosításba vagy nyugdíjpénztári megtakarításba fektessen. Hozzátette, a legtöbben túl későn kezdik el a tartalékolást, pedig a mostaninál korábban, akár huszonéves korban lenne érdemes.

Elmondta azt is, hogy a magyarországi nyugdíj-előtakarékossági formák nagyon jó hozamokat termelnek. „Az ügyfelek bizalmát tovább növelné, ha a garanciarendszert a nyugdíjpénztári szektorra is minél tágabban kiterjesztenék.” Azt is hozzátette, nemcsak az időskor, hanem általában a hosszú távú megtakarítás terén rosszul áll a magyar társadalom, ami egy gazdasági válság idején súlyos következményekkel járhat.

Uniós átlagban a hosszú távú megtakarítások aránya a GDP 45 százaléka, míg Magyarországon ennek csak ötöde, körülbelül 9 százalék.

Visszaesett a pénztáraknál

A figyelmeztetés nem csak a várható gazdasági lassulás miatt időszerű. Az MNB mérései szerint az utóbbi néhány évben csökkent az önkéntes nyugdíjpénztár tagok száma és a befizetések együttes volumene is. Önkéntes nyugdíjpénztári tagsággal (ami nyugdíjcélú megtakarításnak csak az egyik típusa) jelenleg körülbelül 1,12 millió fő rendelkezik, ami tavalyhoz képest 4 ezres visszaesést jelent. A 16-29 év közötti korosztály aránya volt a legalacsonyabb, ráadásul 2016 óta jelentősen csökkent a korosztályban pénztártagok száma, 66 ezerről 59 ezerre. Szintén nagymértékben, 34 ezerrel csökkent a 30 és 44 év közötti pénztártagok száma 2016 és 2018 között.

Bár az állami nyugdíjkassza kimerülése elsősorban a fiatalokat érintheti (a mai tendenciák alapján a következő évtizedekben egyre nagyobb lesz az eltartottak aránya a társadalomban, egyre kisebb számú adófizetőnek kellene eltartania egyre több nyugdíjast), épp a 20 és 40 közötti korosztály körében csökkent a legjobban a nyugdíjpénztári tagok aránya. 2016 és 2018 között a 16-29 évesek közül mintegy 7 ezren, a 30 és 40 évesek közül 34 ezren szálltak ki az önkéntes nyugdíjpénztárakból.

Mennyit rakunk félre jelenleg?

A magyarok nyugdíjcélú megtakarításai minden korosztályban igen alacsonyak. Az MNB szerint egy 30 év alatti pénztártag átlagosan alig több mint 190 ezer forint nyugdíj-megtakarítással rendelkezik, de még egy 30-44 év közötti pénztártag átlagos megtakarítása sem nagyobb 800 ezer forintnál. A 45-59 év közöttinek 1,7 millió forintot, míg a közvetlenül nyugdíj előtt álló 60-as korosztály átlagosan 2,3 millió forintot tudott félretenni.

Érdemes ezt összevetni ezeket az adatokat a fejlett, államilag erősen támogatott magánnyugdíj-rendszerre rendelkező Egyesült Államokkal. A Fidelity nemrégiben közzétett adatai szerint az amerikai nyugdíjszámlákon lévő megtakarítások átlagos összege a munkáltatói számlákon 106 ezer dollár (31,9 millió forint), míg a magánnyugdíjalapban (ún. IRA-számlán) gyűjtött átlagos megtakarítás összege 110,4 ezer dollár (33,2 millió forint) volt – sokszorosa tehát a hazai megtakarításoknak.

Ezek az adókedvezményes lehetőségek

Nyugdíj-előtakarékosság alatt háromféle, pénzintézeteknél vagy biztosítóknál köthető számlatípust értünk, amelyek kifejezetten az állami nyugdíj kiegészítésére (illetve ma már egyre inkább helyettesítésére) szolgálnak, a számlákra fizetett összeget és a hozamokat minden esetben a nyugdíjkorhatárkor kaphatjuk meg. A három konstrukció – a már említett önkéntes nyugdíjpénztár, a nyugdíjbiztosítás és a nyugdíj-előtakarékossági számla (NYESZ) – előnye, hogy az állam szja-visszaigényléssel támogatja a befizetéseket, azaz a számlákra érkező összegek egy értékhatárig jóváírhatók a személyi jövedelemadóból.

A jelenlegi szabályozás szerint az éves nyugdíjcélú befizetés 20 százalékát írtatjuk jóvá az szja-ból, de csak egy bizonyos értékhatárig. Az önkéntes nyugdíjpénztár esetén évente legfeljebb 150 ezer forint, nyugdíjbiztosításoknál 130 ezer forint, a nyugdíj-előtakarékossági számla (NYESZ) esetén 100 ezer forint adó írható jóvá. Választhatunk azonban egyszerre egynél több nyugdíj-előtakarékossági számlát is. Ez esetben mindegyik számlára igénybe vehetjük 20 százalékos jóváírást, összesen maximum 280 ezer forint értékben évente – akinek tehát van elég félretehető jövedelme, annak érdemes lehet két számlát is nyitni.

Mekkora hozammal számolhatunk?

Az önkéntes nyugdíjpénztárak ajánlatai között beszélhetünk különböző kockázati kategóriától, attól függően, hogy a befizetett összegeket milyen befektetési termékekbe fekteti a társaság. A mérsékelt kockázati kategóriájú megtakarítások éves hozama 6 százalék körül mozog (ami nagyjából stabilnak tekinthető), míg a kockázatosabb kategóriák legjobbjai elérik a 8-9 százalékot is (szerencsés esetben, rosszabb években azonban a biztonságos megtakarítás hozamánál is kisebb lehet a nyereség).

A NYESZ ezzel szemben jobban hasonlít egy értékpapírszámlára, nincsen kötelező rendszeres díjfizetési kötelezettség, és az elérhető hozam teljes mértékben az általunk kiválasztott értékpapírok hozamán múlik. A NYESZ esetében nehéz átlagos hozamokról beszélni, a konstrukció az aktív portfólió-kezelés eszköze, amit az utóbbi években bevezetett magas hozamú, ingyenes számlán jegyezhető állampapírok részben kiváltottak.

A nyugdíjbiztosításoknál kötelező havi díj fizetendő, de az ezen felüli befizetésekhez nyitható külön eseti számla. Magunk válaszhatjuk meg a befektetésünk hozamát meghatározó befektetési alapokat, egy-egy eszközalap akár többezer értékpapírt (részvény, kötvény, állampapír) is tartalmazhat, emiatt az árfolyamuk, ezzel a biztosítások hozama viszonylag stabil. A hozam összege a kiválasztott alapoktól függ, de általánosságban évi 5 és 8 százalék közötti növekedés érhető el reálisan.

Hogyan vehető igénybe a legtöbb adókedvezmény nyugdíj-előtakarékossággal?

Az adójóváírás szempontjából a legjobb megoldás talán az lehet egy átlagos megtakarítónak, ha a nyugdíjbiztosítást kombinálja a nyugdíjpénztári számlával. Ezzel pont kihasználható az évi 280 ezres (150+130 ezer forint) szja-jóváírás, és ezzel a két konstrukcióval érhetjük el a legtöbb hozamot komolyabb időráfordítás nélkül.

Jelentkezz díjmentes nyugdíjtanácsadásunkra, és megkeressük a hozzád illő megoldást!

Mindössze 1 óra alatt, egy személyes konzultáció keretében felmérjük az élethelyzetedet, elképzeléseidet, és több tucat ajánlat közül segítünk kiválasztani a hozzád illő nyugdíj-előtakarékosságot!

+36 1 585 8555