Duplájára nőtt az elszegényedett nyugdíjasok száma

Gyimesi Henriett

2010 óta közel duplájára nőtt azoknak a nyugdíjasoknak a száma, akik a jövedelmi küszöb alatt élnek, vagyis a statisztikák szerint is szegénynek számítanak. Ez azt jelenti, hogy minden 10. nyugdíjas él kevesebb, mint havi 84 ezer forintból. A jövőre nézve sem túl fényesek a kilátások, az öngondoskodás szerepe egyre inkább felértékelődik.

A KSH adatai alapján 2010 óta közel duplájára nőtt azoknak a nyugdíjasoknak a száma, akik a jövedelmi küszöb alatt élnek, vagyis a statisztikák szerint is szegénynek számítanak. Míg 2010-ben az időskorúak 4,6%-át érintette a relatív jövedelmi szegénység, addig 2017-re már 10%-ukat: ez azt jelenti, hogy 124 ezerről 210 ezerre nőtt azoknak a nyugdíjasoknak a száma, akik a szegénységi küszöb alá szorultak. Ráadásul főként a nők vannak kitéve a jövedelmi szegénységnek.

Relatív jövedelmi szegénynek azokat nevezi a statisztika, akiknek a jövedelme nem éri el az egy fogyasztási egységre jutó jövedelem mediánjának 60%-át, azaz a relatív szegénységi küszöb értékét. Ez az érték 2017-ben havi 83 854 forint volt, tehát minden 10. nyugdíjas élt ennél kevesebből. Szakértők szerint ez az arány a jövőben tovább romolhat, és a következő években még több nyugdíjas elszegényedésére lehet számítani.

Mi áll annak a hátterében, hogy egyre több az elszegényedett nyugdíjas?

Az, hogy egyre magasabb a relatív jövedelmi szegénység aránya a nyugdíjasok körében, főként a szegénységi küszöb változásának eredménye. Ez pedig amiatt van, mivel az elmúlt években a bérek gyorsabb ütemben növekedtek, mint a nyugdíjak: ugyanis míg az előbbi függ a gazdasági növekedéstől, az utóbbi nem.

A bérek növekedésének következtében a szegénységi küszöb feljebb tolódik, viszont mivel a nyugdíjak nagyon minimális emelkedésen mennek át évről évre, egyre többen csúsznak a küszöb alá.

A keresetek átlagosan 10%-kal nőttek az elmúlt időszakban évről évre, ezzel szemben a nyugdíjak csak az inflációnak megfelelő mértékben emelkedtek, azaz az elmúlt években például az évi 3%-ot sem igen érte el a növekedés. Idén is csupán a pénzromlást kompenzáló, 2,7%-os nyugdíjemelés történt, így a tavalyi 130 ezer forintos átlagnyugdíjat ez csak 3 500 forinttal, 133 500 forinra emelte meg. Azt pedig tegyük hozzá, hogy ez csak az átlagnyugdíj esetében nézve ennyi: aki ennél kevesebbet kap, annak ezt a 3 500 forintot sem éri el az, amivel havi szinten többet kap.

Több mint félmillióan élnek kevesebből, mint az átlagnyugdíj összege

2019-ben tehát az átlagnyugdíj 133 500 forint, ennél azonban nagyon sokan élnek kevesebből. Míg 84 ezer forintnál 210 ezer nyugdíjas kap kevesebbet minden hónapban, érdemes ennél részletesebben átnézni a statisztikákat.

Forrás: Magyar Államkincstár

A Magyar Államkincstár 2018 év végi adatai alapján nagyjából 4800 lehet azoknak a száma, akik 30 ezer forintot sem kapnak hónapról hónapra, de közel 600 ezren vannak azok, akik 50 és 100 ezer forint közötti ellátást kapnak – tehát nagyjából 2 millió nyugdíjas több mint negyedéről beszélünk. Ahogy az alábbi táblázatból látszik, bár vannak olyanok, akik magas nyugdíjban részesülnek, a nyugdíjasok többsége azonban az átlagfizetés összegét sem kapja meg havonta, ami jelenleg 220 ezer forint.

Az öngondoskodás mint megoldás

Világosan látszik tehát, hogy a nyugdíjasok helyzete sajnos évről évre romlik, és a jövőben sem lehet az állami nyugdíj vonatkozásában jelentős javulásra számítani. Nem véletlen, hogy egyre többen látják be az öngondoskodás fontosságát, és vágnak bele nyugdíjcélú megtakarításba. Az előző évben például 710 ezren átlagosan éves szinten 200 ezer forintot tettek félre ebből az okból a 3 államilag elismert és támogatott eszköz egyikével: az önkéntes nyugdíjpénztárral, a nyugdíjbiztosítással vagy a nyugdíj-előtakarékossági számlával.

Azonban még mindig sokan vannak a halogatók, akik látják a problémát, és tudják hogy lépni kellene, de egyelőre még úgy gondolják, hogy ráérnek nyugdíjcélból megtakarítani.

Pedig egy ilyen hosszú távú megtakarítás esetében az idő fontos tényező: minél hamarabb kezdesz el gyűjtögetni az időskori anyagi biztonságod érdekében, annál jobb helyzetbe kerülsz.

Egyrészt több éved van a nyugdíjas korodig, így több időd van arra, hogy jelentős összeget gyűjthess össze, illetve kamatozni is több ideje van a pénzednek.

Emellett pedig az éves befizetéseid után járó, 20%-os állami támogatást is több éven keresztül veheted igénybe, ami szintén tovább kamatozik majd. Ez az adókedvezmény egyébként sokakat ösztönöz: ez nem is csoda, hiszen 20 év alatt, havi 20 ezer forintos befizetés mellett, 5%-os kamattal számolva több mint 1,5 millió forintod, havi 30 ezer forintos befizetés mellett, szintén 5%-os kamattal számolva pedig 2,5 millió forintod lesz pluszban.

35 évesen indítva havi 20 ezer forintból a jelenlegi nyugdíjkorhatár elérésére, vagyis 65 éves korodra akár 22 millió forintod is összegyűlhet,

ezzel szemben ha 40 éves korodig vársz ezzel, már csak 15 millió, 45 évesen elkezdve pedig már csak 10 millió. Persze ez is szép összeg, de mint láthatod, 10 év halogatás bizony 12 millió forintodba kerül – ezt már csak akkor tudod behozni, ha sokkal magasabb összeget raksz félre havonta. Ahhoz, hogy 45 évesen belevágva 22 millió forintod legyen a nyugdíjas éveidre már havi 45 ezer forint befizetésére lenne szükség (itt számolhatsz utána).

Fontold meg a döntést!

Ha eddig te is halogattad azt, hogy belevágj egy nyugdíjcélú megtakarításba, itt az ideje lépni! Mielőtt azonban eldöntöd, melyik megoldás számodra a legmegfelelőbb, érdemes alaposan utánajárni a lehetőségeknek, akár szakértővel is konzultálni a kérdésben. Ha szeretnél segítséget kérni ahhoz, hogy megtaláld az igényeidhez leginkább illeszkedő nyugdíjcélú megtakarítást, iratkozz fel ingyenes tanácsadásunkra!

Sebestyén András

Kérdésed van a cikk kapcsán? Tedd fel itt nekem!

Sebestyén András vagyok, a Nyugdíjbiztosítás.com alapítója. Örömmel venném, ha megosztanád velem, ami a fejedben van a cikkel kapcsolatban!

+36 1 585 8555