Több ponton is módosul a nyugdíjrendszer idén: emelkedik a korhatár, megszűnik a nyugdíjjárulék, módosulnak a nyugdíj mellett végezhető munka feltételei, új lehetőségek jönnek az öngondoskodásban. Mutatjuk a legfontosabb idei változásokat. 2020 több változást is hoz a magyar nyugdíj-ellátásban. Talán a legfontosabb az öregségi nyugdíj-korhatár növekedése: a tavalyi 64 évről 64 év és 183 napra emelkedik
Az amerikai központú Mercer, a világ egyik legnagyobb HR-tanácsadó cége minden évben elkészíti az úgynevezett Melbourne Mercer Globális Nyugdíjindexet, amelyben több ország nyugdíjrendszereit rangsorolják. Az értékelésben a nyugdíjak összege mellett olyan szempontok is szerepet játszanak, mint a megtakarítások, az adókörnyezet támogatása, a lakástulajdonlási adatok, valamint a demográfiai adatok, az államadósság és gazdasági növekedés – vagyis
A magyarok várható élettartama az egyik legrövidebb az EU-ban, ettől még Magyarországon is növekszik a várható élettartam és az egészségben eltölthető évek száma – valószínűleg a nyugdíjas éveket is ez alapján érdemes megtervezni. Ma egy átlag magyar 76 éves kor megérésére számíthat, ami az EU-n belül az egyik legalacsonyabb. Uniós szinten 81 év a születéskor
Már a Magyar Nemzeti Bank is a nyugdíj-előtakarékosság fontosságára figyelmeztet. A jegybank szóvivője szerint már huszonéves korban érdemes elkezdeni nyugdíjra gyűjteni. Az MNB már tavaly februárban kinyilatkoztatta, hogy a következő 10 évben egymillió új nyugdíj-megtakarítóra számítanak. Aztán idén októberben Binder István, a Magyar Nemzeti Bank felügyeleti szóvivője az M1 csatornán arról beszélt, hogy korábban és
Közzétett a KSH egy adatot, ami a nyugdíjasok szempontjából fontos hír. Ebből számítják ki ugyanis a novemberben érkező, egyszeri nyugdíj-kompenzáció értékét. A Központi Statisztikai Hivatal szeptember 10-én közölt adatai szerint augusztusban átlagosan 3,4 százalékkal nőttek a fogyasztói árak az egy évvel korábbiakhoz képest, előtte pedig januártól júliusig 3,42 százalékkal drágult a nyugdíjasok élete. Jelentős hatással
Minden korábbi generációnál több évet dolgoznak le, mégis alig lesz nyugdíjuk a mostani 20-40 éves aktív keresőknek, legalábbis ha maradnak a jelenlegi tendenciák. Számítások szerint már a közeljövőben 72 évre kéne emelni a nyugdíjkorhatárt, a gond csak az, hogy már az ennél fiatalabbak között is sokan vannak, akik egészségi állapotuk miatt nem tudnak dolgozni. Júliusban
Kedvezményes nyugdíjazásként jelentették be a Nők 40 programot, amellyel az állam az édesanyák szerepvállalását jutalmazza kedvezményes nyugdíjazással. Sajnos a valóságban jelentős nyugdíjbevételtől eshetnek el, akik ezt a megoldást választják: mutatjuk, miért és mennyit bukhatnak azok, akik igénybe veszik a „kedvezményt”. A Nők 40 programot 2011-ben vezették be Magyarországon. A kedvezmény lényege elvileg az volt, hogy
A nyugdíjasok között is nyílik a vagyoni olló, van, aki 50 ezernél is kevesebb nyugdíjat kap havonta, és van, aki kétmillió forintot. A megyék között is jelentősek a különbségek, de az átlagos nyugdíj még az ebből a szempontból legjobban álló Budapesten is csak 154 ezer forint. A Népszava júniusi közérdekű adatigényléséből derült ki, mekkora eltérések
Jól hangzik és akár igen jól is fizethet jövőre a nagyszülői gyed, de várhatóan elég kevés család tud majd élni a lehetőséggel, hiszen a juttatásra való jogosultsághoz nehezen teljesíthető feltételeket rendeltek. A 2020 januárjában élesedő nagyszülői gyedről bejelentésekor annyi derült ki, hogy olyan gyermekgondozási díj lesz, amelyet még nem nyugdíjas nagyszülő vehet fel, ha munka
Az állami nyugdíjban nem igazán hiszünk, és legszívesebben már 60 éves kor alatt nyugdíjba mennénk, de keveset teszünk azért, hogy erre lehetőségünk legyen. A nyugdíjról szóló közvélemény-kiadásokból kiderül, a legtöbben azt remélik, ingatlanbefektetésből vagy privát nyugdíj-megtakarításból tudják majd ellátni magukat idős korukban. Ellentmondásos kép rajzolódik ki a közelmúlt felmérései alapján arról, ahogy a magyar társadalom
2010 óta közel duplájára nőtt azoknak a nyugdíjasoknak a száma, akik a jövedelmi küszöb alatt élnek, vagyis a statisztikák szerint is szegénynek számítanak. Ez azt jelenti, hogy minden 10. nyugdíjas él kevesebb, mint havi 84 ezer forintból. A jövőre nézve sem túl fényesek a kilátások, az öngondoskodás szerepe egyre inkább felértékelődik. A KSH adatai alapján
Felmérések támasztják alá, hogy a nők előrelátóbbak a nyugdíjas éveikkel kapcsolatban, ugyanis magasabb arányban rendelkeznek nyugdíjcélú megtakarítással, mint férfi társaik. Erre azonban nagyobb szükségük is van. A nők ugyanis nemcsak kevesebb állami nyugdíjra számíthatnak átlagosan, mint a férfiak, de tovább is élnek. Így tehát hosszabb ideig kell azután boldogulniuk, hogy felhagytak a mindennapos munkájukkal, mindezt
