A Nemzeti Bank szerint lenne miből félretennünk nyugdíjra

Richter Ádám
Richter Ádám

Egymillió új öngondoskodóra számít a Magyar Nemzeti Bank (MNB) a nyugdíjak terén a következő 10 évben. A jegybank jelentésében a nyugdíjbiztosítások és az önkéntes nyugdíjpénztárak helyzetét vizsgálták. A céljuk nem annak eldöntése volt, hogy melyik a jobb megoldás, ettől függetlenül érdekes megnézni a független forrásból származó statisztikákat, mert tanulságosak. Összefoglaljuk neked a lényeget.

Országunkban a jegybank, vagyis a Magyar Nemzeti Bank (MNB) a pénzügyi terület legfőbb felügyeleti szerve, ők ellenőrzik a nyugdíjcélú megtakarítások törvényességét is. Az MNB nemrég egy több mint 50 oldalas elemzésben vizsgálta meg a biztosítási piacot, azon belül is leginkább a nyugdíjbiztosításokat, mellyel párhuzamosan az önkéntes nyugdíjpénztárak (ÖNYP) munkáját is megnézték. A két nagy rivális mellett a NYESZ-ről, vagyis a harmadik nyugdíjcélú megtakarításról nem esik szó.

Lássuk, mik a főbb megállapítások!

  • Egymillió új öngondoskodó lesz a következő 10 évben
  • A nyugdíjbiztosítások egyre olcsóbbak
  • Egy átlagos pénztári tag 20 év lemaradásban van a nyugdíjbiztosításokhoz képest

Röviden végigmegyünk ezeken; ha nyugdíjcélú megtakarításban gondolkodsz, érdemes továbbolvasnod!

Egymillió új öngondoskodó lesz a következő 10 évben

Az MNB szerint sokkal többen tudnának a privát nyugdíjukról gondoskodni, mint amennyien jelenleg teszik. Most 2,5 millió öngondoskodó van (ami igencsak optimista becslés, tegyük hozzá), ez a gazdaságilag aktív népesség több mint fele. A válságon túllépve megnőtt a magyar foglalkoztatottak száma, és vele együtt a bruttó átlagkereset is. Vagyis a jegybank szerint minden adott lenne ahhoz, hogy többen indítsanak nyugdíj-előtakarékosságot.

Úgy kalkuláltak, hogy 8 éven belül az aktív népesség 80%-a rendelkezik majd nyugdíjbiztosítással és/vagy önkéntes nyugdíjpénztárral.

Itt tehát meg is bukik az a tévhit, hogy Magyarországon nincs miből félretenni, mert látszik, hogy a nyugdíjcélú megtakarítások terén is sok még a potenciál. De ha nem hisszük ezt el, akkor elég a nemzetközi példákat megnézni, hogy máshol a GDP hányad részét teszik ki a megtakarítások:

Az ábráról az EU vezető országait le is hagyták az igazságos összehasonlítás jegyében, tehát szó sincs arról, hogy Németországhoz hasonlítanánk a saját teljesítményünket. Az a realitás, hogy Bulgária, Szlovákia és Horvátország is megelőz minket, és a szomszédaink közül csak Romániát sikerült lehagyni.

De ha a mindennapi tapasztalatokra hagyatkozom, akkor azt látom, hogy évente 50-60 ezer új nyugdíjbiztosítást kötnek az emberek, vagyis valóban van hova növekedni.

A nyugdíjbiztosítások egyre olcsóbbak

A nyugdíjbiztosításokat törvényileg nagyon alaposan szabályozzák: az MNB bevezette a Teljes Költségmutatót (TKM), az etikus koncepciót, és legutóbb a Kiemelt Információs Dokumentumot. A biztosítók eleget is tettek a törvényi kötelességeiknek, így jó eséllyel a nyugdíjbiztosítás lehet jelenleg a legetikusabb és legtranszparensebb nyugdíjforma.

Egy nyugdíjbiztosításnál nincsenek eltitkolt mögöttes költségek, mert mindent kötelességük kimutatni. Szemben például az önkéntes nyugdíjpénztárral, ahol az alapkezelői díjakat nem szokták közzétenni, mert nincsenek rá kötelezve.

Egy nyugdíjbiztosításnál még a költségek (TKM) maximum szintjét is előírja az MNB, ezt be kell tartani ahhoz, hogy egy terméket etikusnak lehessen nevezni. Az előírt TKM olyan érték, amit „a biztosító 1,5 százalékkal haladhat meg olyan esetben, ahol a termék, illetve a választott eszközalap valamilyen többletet jelent az ügyfél számára (például átlagosnál magasabb kockázati fedezetet nyújt, vagy az eszközalap összetétele lehetővé tesz egy magasabb hozampotenciált)” – írja az MNB. A mozgástér tehát szűkös, a biztosítók mégis betartják a játékszabályokat (ezt mindjárt látni fogjuk).

A jegybank most megnézte, a biztosítók mennyire tartották be az előírásaikat a TKM terén. A befektetési egységekhez kötött életbiztosításokat nézték meg (a nyugdíjbiztosítás ezeknek egy speciális fajtája).

A költségcsökkenés egyértelmű:

A 3,58%-os átlagos TKM-nél vegyük figyelembe, hogy ez például a drágább, 10-15 éves életbiztosításokat is tartalmazza. Egy nyugdíjbiztosítás futamideje általában 20+ év, így ezeknek a TKM-je ennél is alacsonyabb lehet.

Ezért is vigyázz azokkal a cikkekkel, amelyek azt állítják, hogy a nyugdíjbiztosítás drága. Jó részüket 2-3 éve írták, amikor még a TKM-ek magasabbak voltak, és általában ők azok közül is legmagasabb értékeket válogatták ki, vagyis szándékosan ferdítettek. Persze relatíve most sem olcsó mindegyik termék, ezért van szükség tanácsadásra és összehasonlításokra.

Melyik a legolcsóbb nyugdíjbiztosítás?

Összegyűjtöttük a nyugdíjbiztosításokat TKM (költség) szerint!

Egy átlagos pénztári tag 20 év lemaradásban van a nyugdíjbiztosításokhoz képest

A jegybank annak is utánaszámolt, hogy milyenek a kilátásai a mostani pénztári tagoknak és azoknak, akiknek nyugdíjbiztosításuk van. Mindenhol átlagokat vettek figyelembe, és a következő számításra jutottak:

Forrás: MNB

A megtakarítási összegeket megnézve azt a megállapítást tehetjük, hogy jelenleg jobb esélyekkel indul az, akinek nyugdíjbiztosítása van, mint az, aki pénztári tag (a nagy átlagból kiindulva). Nyugdíjbiztosítással ugyanis – az MNB példájában – majdnem kétszer annyi pénze gyűlik össze egy most 45 éves megtakarítónak, mint a másik esetben (ennek az okáról mindjárt szót ejtünk).

Egy pénztári megtakarító úgy tudja behozni a lemaradást, ha húsz évvel korábban, már 25 éves korában elkezd félretenni a nyugdíjára. Így 40 év alatt jut el a pénztári tag arra a szintre, mint a nyugdíjbiztosítással 20 év alatt jutna.

A különbséget a számításban az eltérő befizetési összegek okozzák, amik egy pénztárnál igencsak alacsonyak (ez persze nem törvényszerű, de a gyakorlat ezt mutatja). A pénztárak nagyon megengedő szabályokat alkalmaznak, így az emberek könnyen rászoknak arra, hogy kevés pénzt fizessenek be, hiszen ilyenkor sincs semmi szankció.

Egy nyugdíjbiztosítás esetében ott egy ésszerű tanácsadó, aki elmondja, hogy havi 2 ezer forintból nem lesz érdemi privát nyugdíjad. A befizetést a biztosítók bónuszokkal is motiválják. Meg is lehet nézni, hogy 17 ezer forint fölött van az átlagos befizetés a nyugdíjbiztosításoknál (saját adatbázisunk szerint ez mostanra inkább 20-22 ezer forintra tehető).

Vagyis nem azt állítjuk, hogy egyik vagy másik megoldásnál jobbak a hozamok (bár ezt is meg lehetne vizsgálni), hanem azt, hogy a megtakarítási kedv nagyon is eltérő a kettőnél.

Mielőtt döntesz, tájékozódj hiteles forrásokból

A fentieken túl számos különbség van a két nyugdíjcélú megtakarítás között. Ezekkel például ebben a cikkben foglalkoztunk. Annak is utánajártunk, hogy megéri-e a nyugdíjbiztosítás, és ha igen, akkor kinek. Mielőtt döntenél, érdemes ezeket a cikkeket elolvasnod.

De legfőképpen azt javaslom, hogy jelentkezz hozzánk egy ingyenes tanácsadásra, ahol felteheted a kérdéseidet. Ezután megkeressük a hozzád leginkább illő megoldást. Jelentkezz még ma!

Sebestyén András

Kérdésed van a cikk kapcsán? Tedd fel itt nekem!

Sebestyén András vagyok, a Nyugdíjbiztosítás.com alapítója. Örömmel venném, ha megosztanád velem, ami a fejedben van a cikkel kapcsolatban!

Ezt a cikket 297 nappal ezelőtt írtuk. A benne szereplő információk a megjelenés idején pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
+36 1 585 8555