Akár 2,5 millió forint ajándékba – ennyit jelenthet az adókedvezmény

Richter Ádám | Mánia Fitness
Richter Ádám

Tudod, hogy az állami nyugdíj kevés lesz, de még nem győzted meg magad, hogy belevágj az öngondoskodásba? Az egyik legfontosabb érv, amiért nem érdemes ezt halogatnod, az az adókedvezmény. Az állam törvényileg garantálja neked az adójóváírást, ha a három nyugdíjcélú megtakarítás közül legalább egyet igénybe veszel. Több millió forinthoz juthatsz így hozzá, és ha nem élsz a lehetőséggel, akkor nemcsak az adókedvezményről, hanem annak a kamatairól is lemondasz. Megmutatjuk, mennyit nyerhetsz ezzel a kiváló lehetőséggel!

A magyar állam adókedvezményekkel igyekszik téged arra ösztönözni, hogy a nettó fizetésedből megtakarítást hozz létre nyugdíj céljából. Azt üzenik neked ezzel, hogy a személyi jövedelemadód egy részét megtarthatod, erről ők lemondanak, de csak azzal a feltétellel, ha nyugdíjra fordítod.

Az üzenetnek van egy másik fele is: az állam nem fog tudni eltartani (legfeljebb részben), így magadról kell gondoskodnod. Ebben a gesztusban burkoltan az is benne van az állam részéről, hogy

„mi megadtuk neked ezt a lehetőséget, innentől tiéd a felelősség, nem a miénk.”

Egyre inkább érezzük, hogy a mostani nyugdíjrendszerünk elavult, és minden egyes évvel közelebb kerül az összeomláshoz. Ott tartunk, hogy több a nyugdíjas az országban, mint a 15 év alatti gyermek. Borítékolható, hogy a helyzet tarthatatlansága miatt a nyugdíj szociális kérdés helyett egyre inkább privát üggyé válik. Az állam ösztönző törekvéseiből (pl. adókedvezmény) is ez látszik.

>> Kattints, és számold ki, mennyi állami nyugdíjad lesz!

Jogos felvetés, hogy a magánnyugdíjpénztárakat (manyup) is az állam szüntette meg, mi lesz, ha ugyanezt teszi a többi nyugdíjcélú megtakarítással. A válasz az, hogy a manyup esetében megtehette, mivel ott a nyugdíjjárulékod egy részét fektethetted be tetszőlegesen. Akkor a bruttódról volt szó, most a nettódról. Ha elvehetnének tőled pl. egy nyugdíjbiztosítást, akkor ezzel az erővel a fizetésedet is elvehetné az állam, ami abszurd feltételezés. (Még a manyup esetében is visszakapta mindenki azt a részt, amit nem a bruttójából fizetett be, illetve a hozamnyereség is a tagoknál maradhatott.)

De térjünk is rá arra, mit jelent az adókedvezmény, és mennyit nyerhetsz vele!

Az 1995. évi CXVII. szja-törvény 44/C. § (1) értelmében a nyugdíjcélú megtakarításokba fizetett éves összeg 20%-át az adóhatóság jóváírja, ami ezzel beépül a privát nyugdíjadba, és onnantól neked kamatozik.

Az szja-jóváírásnak felső határa is van, ami a három megtakarítási formánál eltér:

  • nyugdíj-előtakarékossági számla (NYESZ): max. évi 100 ezer Ft
  • nyugdíjbiztosítás: max. évi 130 ezer Ft
  • önkéntes nyugdíjpénztár (ÖNYP): max. évi 150 ezer Ft

Ennek kapcsán felmerülhet benned a kérdés:

Kinek jár vissza az szja? Miből számítják?

Az szja-t mindenki visszaigényelheti, aki fizet személyi jövedelemadót, azt pedig mindenki fizet, aki bejelentett munkahellyel rendelkezik. Az szja-t visszaigényelni az ún. összevont adóalapból lehet, aminek a részei:

  • Bér: munkavállalói jövedelem,
  • Megbízási díj: megbízási szerződés alapján végzett munka,
  • Összes választott tisztségviselői díj: polgármester, önkormányzati képviselő, alapítványi és egyesületi tisztségviselők stb.,
  • Ingatlan bérbeadás: 15% szja a lakáskiadás után,
  • Külföldi munkajövedelmek: főként azoknál, akiknek kizárólag magyarországi állandó lakhelye van,
  • Társas vállalkozói kivétek: 15% szja-t kell fizetni utána.

Vagyis az aktív népesség jelentős része fizet szja-t. A kérdés már csak az, hogy fizet-e valaki elég szja-t ahhoz, hogy az összes nyugdíjcélú kedvezményt igénybe tudja venni. A legtöbb esetben az a válasz, hogy igen, mivel még egy minimálbéres is fizet annyi szja-t egy évben, hogy akár a 150 ezer forintos jóváírást is igénybe tudja venni.

Ráadásul egyszerre akár több nyugdíjcélú megtakarítást is el lehet indítani, ilyenkor 280 ezer forint az adókedvezmény felső határa. Ehhez a minimálbér már nem elég, de a garantált bérminimum igen (pedig az átlagbér alatt van). Persze ehhez havi 116 ezer forintot be is kell fizetni, ami nem túl gyakori, de érdemes tudni az opcióról (például 50-es vállalkozóknak hasznos lehet ez a lehetőség, mert nekik már kevés idejük van nyugdíjig, és általában minimálbérre vannak bejelentve, tehát gyorsan kell a privát tőkét felépíteni).

Mennyi többletet jelent az adókedvezmény?

Egy életszerűbb példát vettünk alapul, és kiszámoltuk, mennyi adójóváírást ad az állam havi 20, illetve 30 ezer forint befizetése esetén, mindezt 20 éves távlatban. Ez egy elméleti számítás, tehát itt most mindegy, hogy a három nyugdíjcélú megoldás közül melyikről van szó (a gyakorlatban már sokat számít, de az más téma). A tőkét most nem is vettük alapul, csak megnéztük, mennyi pénzt kapsz az államtól – pontosabban mennyi pénzt kapsz vissza a saját befizetett adódból –, és ez hogyan halmozódik fel az évek során.

Havi 20 ezernél évi 48 ezer, havi 30 ezernél pedig évi 72 ezer forintot kapsz az államtól. Lássuk tehát, hogyan alakul az egyenleged 20 év után! És ne feledd: ez csak az adójóváírás, ami gyakorlatilag „ingyenpénz” – a befizetett összeg benne sincs.

A kisebb befizetési összegnél 960 ezer forintot, a nagyobbnál 1,44 millió forintot kapsz vissza az államtól. Nem rossz összeg ahhoz képest, hogy „ajándék” (igaz tenni is kell érte, ez tény).

Viszont ha megfigyeled, elhelyeztünk pluszban egy-egy oszlopot az adójóváírások összegzése mellett. Azért tettük, mert a számládon jóváírt összegre kamatot, pontosabban hozamot kapsz minden évben. A példában azt feltételeztük, hogy 5%-os átlaghozamod lesz (a költségek levonása után). És itt is látszik, mekkora ereje van a kamatos kamatnak: mindössze évi 5%, de a végeredményben nagyon is számít.

960 ezer helyett 1,6 milliót kapnál, 1,4 millió helyett pedig 2,5 milliót jelent ez kamattal kiegészítve.

Vagyis valójában ezt a magasabb összeget veszíted el azzal, ha nem veszel igénybe adójóváírást, és nem az alacsonyabbat. Azért, mert a potenciális kamatokat is elveszted, nem csak az adókedvezményt.

Az sem mindegy, hogy mikor kezdesz hozzá a gyűjtögetéshez. Megnézheted, mennyi pénzed gyűlne össze 10 év alatt, és mennyi 20 alatt. A kamatos kamat exponencionálisan nő, ezért lehetséges az, hogy kétszer annyi idő alatt nem a pénz kétszerese gyűlik össze, hanem több. A második esetben például 950 ezer forint áll szemben 2,5 millióval. Az időtáv kétszeres, a pénznövekedés 2,6-szoros. Emiatt nagy a tétje annak, hogy mikortól kezded el az öngondoskodást.

Húsz év alatt általában tisztességes nyugdíjtőke gyűjthető össze, ez azt jelenti, hogy 45 éves korodban még kényelmesen hozzá tudsz kezdeni, bár nyilván még könnyebb, ha 35-40 évesként indítod el a megtakarítást. Még 50 felett sem vagy elkésve, bár tény, hogy 10-15 év alatt nagyobb erőfeszítése kerül vésztartalékot képezni.

Befizetések + hozam + adókedvezmény = mennyi?

Persze a legfontosabb kérdés, ami mindenkit foglalkoztat: az adókedvezmény mellett mennyi a tőke, vagyis a felhalmozott befizetés, és annak hozamai? Nehéz erre általános választ adni (sőt nem is igazán lehet), mert amíg az adókedvezménnyel könnyű számolni, addig a tőkével már nem egyszerű.

Ez azért van, mert a tőkét nagyban befolyásolja, hogy melyik nyugdíjcélú megoldást választod a három közül. És azon belül is számtalan lehetőség van: sokféle NYESZ-t forgalmaznak a bankok, többféle önkéntes nyugdíjpénztár van, és biztosítóból is legalább 8-10-et találsz, akiknél nyugdíjbiztosítást tudsz indítani. És még ezeken belül sem mindegy, melyik terméket választod, annak milyen a befektetési politikája, mennyit kockáztat, mennyit kell vele foglalkoznod, mekkora költségszinttel dolgozik, mennyire rugalmas, és még sorolhatnám.

Általánosságban tehát nehéz számolni, de konkrét esetben már lehetséges. Ehhez rád is szükség van: az egyéni preferenciáid segítségével egész pontos becslést tudunk adni az összegyűjthető nyugdíjról. Szerencsére mi már összegyűjtöttük a piac 100-150 megtakarítási termékét, így már csak rád van ahhoz szükség, hogy ezeket leszűkítsük 3-5 opcióra! Rengeteg időt tudunk neked spórolni azzal, ha hozzánk fordulsz, és igénybe veszed a személyre szabott kalkulációnkat.

Iratkozz fel ingyenes tanácsadásunkra, és kiszámoljuk, mennyi pénzt tudnál összegyűjteni a nyugdíjig! Ha egyelőre inkább csak olvasnál a témában, akkor böngéssz kedvedre a blogunkban, vagy folytasd rögtön ezzel a cikkel az olvasást:

Havi 20 ezerből 15 millió a nyugdíjadra – ennyit számít a kamatos kamat!

Sebestyén András

Kérdésed van a cikk kapcsán? Tedd fel itt nekem!

Sebestyén András vagyok, a Nyugdíjbiztosítás.com alapítója. Örömmel venném, ha megosztanád velem, ami a fejedben van a cikkel kapcsolatban!

Ezt a cikket 145 nappal ezelőtt írtuk. A benne szereplő információk a megjelenés idején pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
+36 1 585 8555