A nyugdíjbiztosítás lett a legetikusabb nyugdíjforma? Bemutatjuk a KID-et

Richter Ádám | Mánia Fitness
Richter Ádám

Ha még nem hallottál a Kiemelt Információs Dokumentumról (KID), akkor érdemes vele megismerkedned, mert január 1-től minden biztosítónak közzé kell tennie egy EU-s irányelv miatt, ezzel még etikusabbá téve a nyugdíjbiztosításokat (amik már eddig is transzparensnek számítottak). Mutatjuk, mit érdemes tudnod a KID-ről, és milyen hatással lehet ez rád.

A nyugdíjbiztosításokat (és tágabb értelemben az életbiztosításokat) évek óta szigorúan szabályozzák. Kezdődött mindez a Teljes Költségmutató (TKM) bevezetésével, ami egyetlen százalékos értékbe sűríti az egy évre jutó átlagköltséget. Bár egy elméleti típuspélda alapján számolják (ennek itt olvass utána), a költségek összehasonlítására kiválóan alkalmas.

Ezt követte az etikus életbiztosítási koncepció 2017-ben, ami sztenderdizálta a költségtípusokat, a költségszinteket pedig csökkentette. Vagyis nem hagyott teret a rejtett költségeknek, a nyugdíjbiztosítási termékek pedig olcsóbbak lettek. Azt is előírták továbbá, hogy a kezdeti költségeket az első három évben kell levonni (és nem lehet akár 20 éven át beszedni).

2018-ban az Európai Unió lépett elő új szabályozással (röviden PRIIPS), aminek betartását kötelezőnek veszi a tagországokkal szemben. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) ki is dolgozta ennek az itthoni megfelelőjét, ami a Kiemelt Információs Dokumentum (KID) névre hallgat.

Ez az a dokumentum, amelynek röviden (2-3 oldalban) minden lényeges információt tartalmaznia kell az ügyfél objektív tájékoztatása céljából.

De minek a KID-jét kell megosztania a biztosítónak? A nyugdíjbiztosítások az alábbi három lépcső szerint oszlanak meg:

Vagyis egy biztosító több nyugdíjbiztosítási terméket forgalmaz, és egy termékbe több eszközalap is beletartozik. A KID-et tehát két szinten is közzé kell tenni: egyszer a termékek szintjén, egyszer pedig az eszközalapok szintjén.

Biztosítónként ez 80-100 darab KID-et is jelenthet.

Mit mutat meg a Kiemelt Információs Dokumentum (KID)?

  • Mik a befektetési célok,
  • milyen típusú ügyfeleknek ajánlják,
  • mekkora kockázatot kell vállalni,
  • mi történik az egyes forgatókönyvek szerint,
  • milyen költségek merülnek fel, és ezeknek mi a hatásuk a hozamokra.

Az első két kérdésre szöveges választ adnak, és általánosan elmondják, mibe fogják fektetni a pénzed, ha az adott terméket választod, és mely esetekben ajánlják neked a megvásárlását. A kockázati mutató egy 1-től 7-ig terjedő skála, ami megmutatja, hogy a teljes futamidő alatt mennyi kockázatot kell vállalnod (ha idő előtt lemondod a szerződést, a kockázatok magasabbak lehetnek a megadottnál).

A forgatókönyvek (szcenáriók) bővebb magyarázatot igényelnek. A hozamteljesítményt négyféleképpen számolják ki: stressz-, kedvezőtlen, mérsékelt és kedvező forgatókönyvet állítanak fel. Mindezt még tovább bontják futamidő szerint: mennyi pénzt vesztesz, ha

  1. visszaváltod a szerződést 1 év után,
  2. visszaváltod 10 év után,
  3. megtartod 20 évig a szerződésed.

A haláleseti forgatókönyv ugyanez, itt azonban halál és baleseti halál esetén nézik meg, mennyi pénzed marad 1-10-20 év után.

A költségeket egyszeri, folyó és járulékos részekre osztják, ezeket további bontásban is megmutatják százalékos értékben kifejezve. Részletesen látható tehát, hogy a levont költséget milyen arányban mire költik.

A RIY az új TKM? Nem éppen

Azt is megnézik, hogy a költségeknek milyen a hozamra gyakorolt hatásuk, amit a RIY (Reduction in Yield) mutat meg százalékosan. Elvileg a TKM is ezt mutatja meg, azonban fontos különbség, hogy a RIY-nél múltbéli hozamokat vetítenek ki a jövőre nézve, pedig egyáltalán nem biztos, hogy ami a múltban teljesült, az a jövőben is fog. A TKM-nél ezzel szemben egy elméleti fix hozamot feltételeznek mindenhol, ami csak az összehasonlítást szolgálja, nincs valós alapja. A másik különbség, hogy a RIY itt is 1, 10 és 20 éves időtávokat vizsgál a TKM 10-15-20 éves futamidőivel szemben.

A KID hasznos dokumentum lehet, de ahogy a TKM-nél, itt sem szabad messzemenő általánosításokat levonni. Másrészt igaz, hogy csak 2-3 oldalas egy ilyen dokumentum, de ez egy termék esetén 60 oldalt is jelenthet, és akkor a többi terméket és a többi biztosítót bele sem számoltuk.

Vagyis a független tanácsadók munkáját a KID sem helyettesíti, legfeljebb kiegészíti.

Mennyire transzparens a másik két nyugdíjcélú megtakarítás?

Miután a nyugdíjbiztosításoknál TKM, KID és RIY mutató is van már, jogosan merül fel a kérdés, hogy a másik kettő adójóváírással támogatott nyugdíjmegoldás költségszerkezete mennyire átlátható. A válasz az, hogy jobb esetben is csak félig-meddig.

Az önkéntes nyugdíjpénztárak díjterhelése úgy néz ki, hogy a pénztár legfeljebb 6-10%-ot vonhat le az éves befizetésből, és a vagyonkezelési költség nem haladhatja meg az éves átlagos befektetett vagyon 0,8%-át. 2015-ben az átlagos pénztártag díjterhelése 0,84% volt, ami meglepően alacsony. Igen ám, de ebben nincsenek benne az alapkezelés költségei. Ez az, amit egyszerűen nem kötelesek kimutatni a pénztárak.

Idézem az MNB-t:

„A pénztár befektetési portfóliójának hozamát csökkenthetik közvetett befektetési költségek (pl. a pénztári portfólióban lévő befektetési alapok alapkezelési díja), amelyek nem jelennek meg a díjterhelési mutatóban.”

A pénztártagok nyilván tudnak kalkulálgatni az egyenlegük alapján, hogy mennyi volt a pénztár költsége és mennyi az alapkezelői díj, de transzparensen aligha tudják összehasonlítani a konkurens ajánlatokat.

A nyugdíj előtakarékossági számla (NYESZ) esetében nincs sok költséged, mivel a magad ura vagy: bemész a bankba, nyitsz egy speciális számlát, és onnantól rád bíznak mindent. Ilyenkor befektetési jegyeket szoktak vásárolni a számlára valamelyik alapkezelőtől, és mindjárt megjelenik az alapkezelési díj. Na de az mennyi pontosan? Ezt a TER mutató adja meg, amit elszórtan megtalálsz itt-ott az alapkezelők oldalán, de esélyes, hogy nem fogsz utánajárni az összesnek, és a bank sem fogja összegyűjteni neked őket a termékek kapcsán. Erről a problémáról itt olvashatsz bővebben.

Mi ebből a tanulság?

A nyugdíjbiztosítások jól szabályozott nyugdíjcélú megtakarítások, amiket éppen ezért könnyű összehasonlítani. A másik két nyugdíjforma esetében a szabályozás jóval megengedőbb, így bizonyos költségeket nem vagy csak nehezen tudsz számszerűsíteni. Nincs objektív mérce arra nézve, mi számít etikusabbnak a másiknál, annyit viszont kijelenthetünk, hogy a nyugdíjbiztosítások példátlanul transzparensek, amivel te csak jól jársz.

Ettől függetlenül még mindig rengeteg nyugdíjbiztosítási ajánlat érhető el, amelyek összehasonlításában egy független tanácsadó a segítségedre tud lenni, időt és pénzt spórolva ezzel. Ha kíváncsi vagy, hozzád mely nyugdíjbiztosítások illenek a leginkább, kérj tőlünk ajánlatot még ma!

Sebestyén András

Kérdésed van a cikk kapcsán? Tedd fel itt nekem!

Sebestyén András vagyok, a Nyugdíjbiztosítás.com alapítója. Örömmel venném, ha megosztanád velem, ami a fejedben van a cikkel kapcsolatban!

Ezt a cikket 269 nappal ezelőtt írtuk. A benne szereplő információk a megjelenés idején pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
+36 1 585 8555