A nyugdíjasok szerint ennyi pénz kellene a megélhetésükhöz (több mint amennyi az állami nyugdíj)

Zubor Zalán

Nem igaz, hogy a nyugdíjasok kevesebb pénzből is kényelmesebben meg tudnak élni, mint a fiatalok, sőt egy idei felmérés alapján a nyugdíjasoknak több pénz kell a jóléthez, mint az aktív munkavállalóknak. A magyar állami nyugdíjak a kereset viszonylag nagy részét pótolják, de az átlagbér alapján számítva a legtöbb ember nyugdíja bőven elmarad az elvárttól.

 

A KSH június végén készített felmérést, ahol különböző jövedelmű nyugdíjasokat és munkavállalókat kérdezett meg arról, hogy szerintük mennyi pénzből lehet nagyon szűkösen, szűkösen, átlagosan, jól vagy nagyon jól megélni. A válaszok alapján jól láthatók a vagyoni egyenlőtlenségek hatásai: a nyugdíjasok körében végzett felmérésen a legszegényebb 20 százalék feleakkora jövedelmet tart nagyon soknak, vagy épp elegendőnek, mint a leggazdagabbak.

Például a válaszolók legkisebb jövedelmű ötöde úgy látja, 137,6 ezer forintból már jól meg lehet élni, míg a leggazdagabb 20 százalék szerint ez nagyon szűkös megélhetésre lenne csak elég.

A legszegényebbek szerint nagyon szűkösen már 52,1 ezer forintból is meg lehet élni, míg a leggazdagabbak szerint a puszta túléléshez is legalább 115,7 forint kell. A legvagyonosabb 20 százalék szerint már 393,2 ezer forint már nagyon jó anyagi helyzetet biztosít, a legszegényebbek pedig elmondásuk szerint már 187,4 ezerrel is elégedettek lennének.

A többség nem elégedett a nyugdíjával

A számokat annak tükrében érdemes vizsgálni, hogy a magyar átlagnyugdíj tavaly havi 135 ezer forint volt, a medián nyugdíj (azaz a juttatás összege szerint felállított képzeletbeli sor közepe) viszont csak 117-120 ezer, vagyis a nyugdíjasok mintegy fele valójában ennél is kevesebb juttatást kap. Erről az összegről csak a legszegényebb 20 százalék gondolja azt, hogy átlagosan ki lehet belőle jönni, míg a válaszadók nagy többsége szerint csak szűkös megélhetésre elegendő. A válaszok alapján tehát a nyugdíjasok többsége egyáltalán nem elégedett a saját ellátásának összegével.

A nyugdíjak összege a legtöbb országban, így Magyarországon is jelentősen elmarad az aktív keresők jövedelmétől: 2019-ben a nettó átlagkereset 242 ezer forint volt, ennek a mai átlagnyugdíj alig több mint felének felel meg. Ennek egyik oka az, hogy a nyugdíjemelések nem követik pontosan a jövedelmek emelkedését, a frissen, magasabb bér után nyugdíjba vonulók már magasabb nyugdíjakra számíthatnak – hogy pontosan mennyire, az számos körülménytől függ, a szolgálati időtől az infláción át a nyugdíjba vonulás dátumáig.

Bár a nyugdíjak összegét az éves inflációhoz igazítva folyamatosan növelik, az egyes termékek árdrágulása nem egyenletes, az elmúlt években az élelmiszerek árai bőven az átlagos infláción felül nőttek, vagyis a nyugdíjak valós vásárlóereje az emelések ellenére is csökkent.

Mit spórolnak meg a nyugdíjasok?

A nyugdíjrendszer látszólag azt feltételezi, hogy a nyugdíj után az ember kiadásai csökkennek, így szerényebb összeg is elegendő lesz a megélhetéséhez. Ennek azonban ellentmondanak a KSH felmérésén kinyert adatok: a nyugdíjasok válaszaival összevetve az aktív keresők általában kevesebb pénzt is elegendőnek tartanak a megélhetéshez. A legszegényebbek aktív korúak szerint például a létfenntartáshoz 50 100 forintra van szükség, míg a hasonló jövedelmű nyugdíjasoknál ez az összeg 52,1 ezer forint volt. A legtehetősebb keresők szerint havi 362 500 forint már nagyon jó jövedelmi helyzetet biztosít, míg

a nyugdíjasok legvagyonosabb 20 százaléka szerint ehhez legalább 393,2 ezer forintra lenne szükség.

A KSH 2018-as felmérése azt mutatta, hogy a nyugdíjasok kiadásai arányaiban nem különböznek alapvetően a fiatalokétól. Valójában azok a kiadások, amiket nyugdíjasként megspórolunk, például a munkába járás költségei, az ingyen bérlettel megspórolt utazási költséget „kipótolják” egyéb, új kiadások, például a megnövekedett egészségügyi költségek, valamint a több otthon töltött idő miatt magasabb rezsiszámlák. Az idősek a pénzük kisebb részét fordítják ugyan ruhákra és tartós fogyasztási cikkekre, megnő viszont a háztartási energia és az élelmiszerek súlya a háztartási költségvetésben, és duplájára nő a gyógyszerekre fordított összegek aránya.

Mire lesz elég a 13. havi nyugdíj?

Ahhoz, hogy a nyugdíjak az idősek nagy részének jó megélhetést biztosítsanak, a közepes jövedelmű nyugdíjas válaszai alapján minimum 80 ezer forinttal kellene emelni a havi ellátás medián összegét (196,6 ezer forintra). A jövőre tervezett, fokozatosan bevezetendő 13. havi nyugdíj még bőven elmarad ettől: 2021-ben a járandóságokat egy alkalommal, egy heti nyugdíjjal növelik, ami a medián nyugdíjjal számolva egész évre csak 30 ezer forint bónuszt jelent. A teljes, egyhavi plusz juttatást pedig csak 2024-től kapják a nyugdíjasok.

A magyar nyugdíjrendszer sajátossági alapján arra nem számíthatunk, hogy állami nyugdíjként a keresetünkkel azonos összegű nyugdíjat kapunk. A megélhetéshez elegendő ellátáshoz egyre inkább szükségessé válik a saját befektetés, megtakarítás.

Ennek legelterjedtebb formája az önkéntes nyugdíjpénztári számla és a nyugdíjbiztosítás: ezekbe ugyanúgy a jövedelmünk egy bizonyos százalékát kell fektetnünk, mint az állami nyugdíjkasszába, ám a befizetéseinket a szolgáltatóknál befektetési alapokból, államkötvényekből és más befektetési eszközökből összeálló portfóliókba fektethetjük, amelyek hosszútávon jelentős hozamot generálhatnak. A félretett pénz összege kismértékű, évi 2-5 százalékos hozam mellett is másfélszeresére-kétszeresére nőhet az évtizedek alatt.

Egy időben elkezdett befektetésből a nyugdíj eléréséig elegendő megtakarításunk lehet az állami nyugdíj kiegészítéséhez és az elvárt életszínvonal eléréséhez.

Jelentkezz díjmentes nyugdíjtanácsadásunkra, és megkeressük a hozzád illő megoldást!

Mindössze 1 óra alatt, egy személyes konzultáció keretében felmérjük az élethelyzetedet, elképzeléseidet, és több tucat ajánlat közül segítünk kiválasztani a hozzád illő nyugdíj-előtakarékosságot!

+36 1 585 8555