A Nők 40 nyugdíjkedvezmény után jöhet a Férfiak 40?

Richter Ádám | Mánia Fitness
Richter Ádám

Ma jelentették be, hogy a Nők 40 nevű intézkedésnek köszönhetően már 200 ezer magyar nő mehetett nyugdíjba a korhatár elérése előtt. Újabban felmerült az is, hogy a korkedvezményt a nehézipari dolgozókra, így részben férfiakra is kiterjeszthetik. A következő lépés egyenesen a Férfiak 40? Aligha.

2011 óta 40 év szolgálati idővel nyugdíjba vonulhatnak azok a nők is, akik még nem érték el a rájuk vonatkozó nyugdíjkorhatárt. Ebbe legfeljebb 8 évet lehet gyermeknevelési időként beszámítani. A kedvezmény miatt már 200 ezer magyar nő vonult idő előtt nyugdíjba.

Kétségtelen, hogy ez egy szép gesztus a nők felé, viszont kérdés, hogy ez az intézkedés fenntartható-e. Azt ugyanis tudni kell, hogy a közszférában dolgozóknak le kell mondani a fizetésükről, ha a korkedvezményes nyugdíjat igénybe veszik. Csakis nyugdíjasszövetkezeten keresztül lehet egyszerre fizetést és nyugellátást is felvenni, de az orvosi és az ápolói szakmák nem tartoznak a szövetkezetek hatáskörébe. Vagyis az idő előtt nyugdíjba vonuló egészségügyi dolgozók az egyébként is magas orvos- és ápolóhiányt erősítik az országban.

De a Nők 40 intézkedésnek más társadalmi hatásai is vannak. 200 ezerrel több nyugdíjas, akik egyébként még nem lennének ellátásra jogosultak, a költségvetést is megterhelik.

A teljes nyugdíjkassza 7,5%-át költötték tavaly a Nők 40 kedvezményezettjeire.

Idén 234 milliárd forintot irányoztak elő erre a célra. A Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet, vagyis az OECD, aminek Magyarország is régóta tagja, egyértelműen állást foglalt a kérdésben: a Nők 40-et meg kellene szüntetni.

A felelőtlen nyugdíjígéretekben persze nincs határ. Vannak, akik már Férfiak 40-ről beszélnek. Elvégre a férfiak is mondhatják, hogy a nőkhöz képest átlagosan 16%-kal magasabb bérükből több nyugdíjjárulékot fizetnek be, viszont tovább dolgoznak, és rövidebb ideig élnek.

Magyarországon a kétmillió körüli öregségi nyugdíjasnak csak 38%-a férfi.

Négyszer annyi az özvegy nő, mint az özvegy férfi. Vagyis tényleg igaznak tűnik általánosságban, hogy a férfiak arányaiban többet fizetnek be a közösbe, viszont kevesebbet kapnak vissza belőle.

Egy ideális világban mindkét nem megérdemelné a korai nyugdíjazást, csakhogy a valóságban ezt finanszírozni is kell valamiből. Ha bevezetnék a Férfiak 40 kedvezményt, az az 1955 és 1961 között született férfiakat érinthetné. Ez azt jelenti, hogy elviekben 437 ezer férfi lehetne jogosult a kedvezményre, gyakorlatban ez a szám úgy 150-180 ezer főre tehető. Ez évente 270 milliárd forintos többletkiadáshoz vezetne, az viszont rejtély, honnan lehetne ennyire sok pénzt előteremteni.

Ennyi pénzt nem tud előteremteni az állam

Nemzetközi kölcsönökkel felelőtlenség lenne fedezni a plusz nyugdíjkiadásokat, mert ez tovább növelné az államadósságot. A nyugdíjak újraelosztása sem tűnik jó megoldásnak, mert több ember között szétosztva értelemszerűen csökkennének a nyugdíjak, miközben az emberek több mint fele így is 100 ezer forint alatti összeget kap havonta.

Nem marad más, mint hogy adókat kellene emelni, amit szintén senki sem szeret. Nem véletlen, hogy ennek az ellenkezője történik most. A munkáltatókat terhelő szociális hozzájárulási adó éppen idén csökken 5%-ot, és még további 2-2% csökkentést terveznek a következő években. Így egyre inkább apadnak azok a források, amiből a férfiaknak is lehetne korkedvezményes nyugdíja.

Van egy másik megoldás

Alternatíva, úgy látszik, mégis lenne. Ezúttal egy tiszaújvárosi civil szervezet kezdeményezte, hogy a fizikai munkában megfáradt, megbetegedett nehézipari dolgozók 3-5 évvel előbb mehessenek nyugdíjba. A koncepciójuk szerint ehhez állami beavatkozásra nem lenne szükség. Azt javasolják, hogy az egyes nehézipari vállalatok hozzanak létre hűségprogramot, ami lehetővé tenné, hogy a minimum 35 éve dolgozó 58 év feletti alkalmazottak nyugdíjba mehessenek.

Vagyis a cég finanszírozná a dolgozói korai nyugdíjazását. Egy nagyvállalatnál ez évente 400-500 millió forintos kiadást jelent, de egy kisebb cégnek is belekerülhet 30-40 milliójába éves szinten. Ez azért van, mert erre a hűségprogramra nagy lenne az igény. Kiderült ugyanis, hogy

  • a 60-64 év közötti magyar emberek egyharmada súlyos egészségügyi problémákkal küzd,
  • 460 ezren megfáradtak, megbetegedtek a munkában,
  • és 80-90%-uk nehézipari munkás, aki vegyiparban, olajiparban és bányászatban dolgozik.

Az intézkedés azért is lehet szimpatikus, mert végre az emberek és a magáncégek öngondoskodására épít, és nem újabb állami forrásokat próbál elvonni. Emiatt hosszú távon fenntarthatóbbnak is tűnik. Másrészt nem nemi, hanem egészségügyi alapon jogosít fel a kedvezményre, így a nők mellett a rászoruló férfiak is élhetnének a lehetőséggel.

Egyéni szinten is van erre mód

Mi is mindig azt hangoztatjuk, hogy az állami rendszer túlterhelt, és a nyugdíjrendszerünk gyenge lábakon áll, ezért jobb, ha mindenki magáról gondoskodik. Az állam jó ideje próbálja az embereket a privát nyugdíjcélú megtakarítások irányába terelni azzal, hogy adókedvezményt ad azoknak, akik élnek ezekkel a lehetőségekkel. Három ilyen van jelenleg:

  • az önkéntes nyugdíjpénztár (ÖNYP),
  • a nyugdíjbiztosítás
  • és a NYESZ.

Évente akár 20%-ot visszakaphat az SZJA-jából az, aki ezek egyikével takarít meg az időséveire.

Üres ígéretek helyett…

Ha élhető nyugdíjas kort szeretnél, és szereted viszont látni azt a pénzt, amit befizetsz, akkor ezek a megoldások neked valók. Írj nekünk, és megtervezzük az időskorod pénzügyi stratégiáját. Így aztán nem kell alaptalan nyugdíjígéretekben bíznod egy boldogabb jövő reményében, mert ott lesz számodra a biztosíték, amit egy megtakarítás jelent.

Ezt a cikket 103 nappal ezelőtt írtuk. A benne szereplő információk a megjelenés idején pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Sebestyén András

Kérdésed van? Tedd fel most!

Sebestyén András vagyok, nyugdíjmegtakarítási szakértő. Ha bármilyen kérdésed van nyugdíj előtakarékossággal kapcsolatban, csak töltsd ki ezt a rövid űrlapot, és hamarosan felvesszük veled a kapcsolatot!

+36 1 585 8555