A magyarok 90%-a nem tudja, miből fizeti majd az orvost nyugdíjasként

Zubor Zalán

Csak minden tizedik magyar biztos abban, hogy nyugdíjasként is fedezni tudja az egészségügyi kiadásait. Az aggodalom jogos lehet, hiszen már a mostani nyugdíjasok jó részének is problémát jelent a gyógyszerek és az ellátás fizetése.

Az Aegon nyugdíjfelkészültségi jelentésében nyolc éve vizsgálja, hogy az egyes országok lakossága milyen esélyekkel néz a nyugdíjas évek elé. A legutóbbi kutatásból jól látszik, mennyire jelentős a nyugdíjrendszer szempontjából a társadalom átlagéletkora: a rangsor első helyén India végzett 7,8 ponttal – ebben nemcsak az ország gyors gazdasági növekedése, de a fiatalok nagy száma és a ma is növekvő népességszám is szerepet játszott. A lista végén a világ leginkább elöregedett országa, Japán áll 4,9 ponttal. Magyarország sajnos nem sokkal tudta megelőzni Japánt, 5,4 ponttal a sereghajtók közé került, megelőzi több nyugati ország is, többek között az Egyesült Államok, Brazília, Németország és az Egyesült Királyság is.

Nagyrészt zsebből fizetünk gyógyszerekért

A kutatás azt is vizsgálta, milyen kiadások aggasztják leginkább a nyugdíj előtt álló embereket. Mint kiderült, Magyarországon kiemelten aggódnak az emberek amiatt, hogyan fogják fedezni időskorukban az egészségügyi kiadásaikat. Ez persze globális jelenség, a vizsgált országok lakosainak csak negyede biztos abban, hogy nyugdíjasként is tudja majd fedezni az egészségügyi kiadásait, Magyarországon azonban ez a szám csak 10 százalék.

Ennek egyik fő oka, hogy az egészségben várható éllettartam Magyarországon viszonylag rövid. A várható élettartam Magyarországon is növekszik, ma átlagosan 76 év. Az egészségben várható élettartam, vagyis az az életkor, ami alatt még kevésbé kell tartani elhúzódó krónikus betegségektől (ilyen lehet például a magas vérnyomás, cukorbetegség vagy ízületi betegségek), viszont ennél jóval kevesebb, csak 60,5 év. Bár az egészségben várható élettartam is emelkedik Magyarországon, az még most sem éri el a nyugdíjkorhatárt, és nem valószínű, hogy a jövőben előállhat olyan helyzet, ahol az egészséges élettartam és a nyugdíj határa egybeesik.

Ez azt jelenti, hogy az átlag magyarnak már a nyugdíj előtt, és azt követően is fel kell készülnie jelentős egészségügyi kiadásokra. A problémát nehezíti, hogy a magyar TB uniós viszonylatban kevés kiadást finanszíroz. Jelenleg a magyar betegeknek az uniós átlag mintegy kétszeresét kell saját zsebből fizetniük. A költségek felét a gyógyszerek teszik ki, mivel hazánkban a tb csak kis számú készítmény árát finanszírozza, a leggyakoribb készítményeket a pácienseknek saját zsebből kell fizetniük, és jelentős összegeket visz el az illegális hálapénz is. Összesen az egészségügyi kiadások közel 30 százalékát zsebből fizetik az emberek, míg a tb a kiadások nagyjából 67 százalékát fedezik.

Általánosságban elmondható, hogy azokban az országokban jobb az általános nyugdíjfelkészültség, ahol nagyobb a rendszeresen megtakarítók aránya. Magyarország ebből a szempontból sem áll jól, az Aegon felmérése szerint

csak az emberek 27 százaléka rendelkezik egészségügyi célokra használható megtakarítással,

ennél e tekintetben csak Lengyelországban (25 százalék) rosszabb a helyzet.

Nyugdíjrendszer és egészségügy: ugyanaz a probléma

Magyarországon ma a nyugdíj- és az egészségügyi rendszer azonos problémákkal küszködik: a társadalom elöregedése miatt egyre fogyatkozó számú aktív befizetőnek kellene fenntartania egyre nagyobb költségekkel járó rendszert. Borítékolható, hogy ebben a formában a rendszer a mostani 50 év alatti korosztály nyugdíját és tb-szükségleteit már nem lesz képes előteremteni. Vagyis az orvosi ellátásra leginkább rászoruló időseknek várhatóan nemcsak azzal kell majd szembe nézniük, hogy a tb-s egészségügy (az alulfinanszírozottság miatt) kevesebb ellátást lesz képes biztosítani, de azzal is, hogy a nyugdíjuk is kevesebb lesz, vagyis kevesebb lehetőségük lesz arra, hogy készpénzből fizessék az orvosi költségeiket.

Mind a nyugdíj, mind az egészségügy problémájára rendelkezésre állnak privát megoldások, ezek hagyományosan kiegészítő jellegűek voltak, de az öngondoskodás egyre inkább elkerülhetetlenné válik.  A nyugdíjra való felkészülést segítik a privát nyugdíj-megtakarítási formák (nyugdíj-előtakarékossági számla, önkéntes pénztár, nyugdíjbiztosítás). Ami az egészségügyet illeti, hazánkban az utóbbi pár évben gyors ütemben fejlett privát egészségügyi ellátórendszer alakult ki, amely az elérhető kezelések terén egyre inkább az állami rendszer alternatívájává válik (ma már rendelkezésre állnak olyan életmentő kezelések is, amelyek korábban csak az állami ellátásban léteztek).

A magánklinikákon a vizsgálatokért és kezelésekért fizethetünk alkalmanként is, de ennél jobban megérheti, ha egészségbiztosítást kötünk. A biztosítás keretében a biztosító havi vagy éves díj ellenében vállalja, hogy állja a szerződésben rögzített vizsgálatok és ellátások költségeit (egyes kezelések több százezer forintba is kerületnek egyszeri fizetéssel, ami az éves díj többszöröse is lehet). Bár az egészségünkkel a legtöbben idősebb korunkban kezdünk csak el igazán foglalkozni, mégis a legjobb, ha minél fiatalabb korban kötünk egészségbiztosítást.

Egy 20-35 éves korban megkötött biztosítás (más tényezők, például ismert krónikus betegségek nélkül) havi díja már 10-12 ezer forintból megúszható. De ha idősebb korban kötünk biztosítást, sajnos a rendszeres díj gyorsan emelkedik, 55 év felett akár a havi 50 ezer forintot is megközelíthetik a legdrágább csomagok. Az idősebb évek egészségügyi kiadásaira tehát inkább egy megtakarítással kell felkészülni.

Ezt a cikket 206 nappal ezelőtt írtuk. A benne szereplő információk a megjelenés idején pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Jelentkezz díjmentes nyugdíjtanácsadásunkra, és megkeressük a hozzád illő megoldást!

Mindössze 1 óra alatt, egy személyes konzultáció keretében felmérjük az élethelyzetedet, elképzeléseidet, és több tucat ajánlat közül segítünk kiválasztani a hozzád illő nyugdíj-előtakarékosságot!

+36 1 585 8555