A fiatalok menekülnek a nyugdíjpénztárakból

Zubor Zalán

Csökken a fiatal nyugdíjpénztári tagok száma annak ellenére, hogy egyre többet gondolnak az öngondoskodásra a 16-30 évesek. Bár Magyarországon ma messze a nyugdíjpénztár a legelterjedtebb megtakarítási forma, sok, a fiatalok számára különösen releváns érv is szól a növekvő népszerűségű alternatíva, a nyugdíjbiztosítás mellett is.

A pénzügyi szakemberek rendszeresen kongatják a vészharangot, amiért aggasztóan keveset tesznek félre nyugdíjra a magyarok. Nemrég például a Magyar Nemzeti Bank publikálta az öngondoskodással kapcsolatos adatait, amelyből kiderült, hogy 2017 és 2018 között mintegy 4 ezerrel csökkent a pénztártagok száma, jelenleg körülbelül 1,12 millió fő rendelkezik ilyenfajta megtakarítással.

Különösen erős volt a csökkenés a 16–29 év közötti korosztályban, akik közül 2018-ban alig 59 ezren voltak tagjai valamelyik önkéntes nyugdíjpénztárnak.

Ez alig öt százaléka a teljes nyugdíjpénztári taglétszámnak, ráadásul az elmúlt három évben folyamatosan csökkenő tendenciát mutat.

Ráérnek még?

A négy korcsoport, a 16-29 év közöttiek, a 30-44 év közöttiek, a 45-59 év közöttiek, valamint a 60 év felettiek közül a legfiatalabbak aránya messze a legalacsonyabb a pénztártagok körében. Nem túl meglepő módon a fiatalok viszonylag kevés nyugdíjcélú megtakarítással rendelkeznek, egy 30 év alatti pénztártag számláján átlagosan alig több mint 190 ezer forint található.

Igaz, az idősebbek megtakarításai sem óriásiak, a 60 év feletti korosztálynak is átlagosan csak 2,3 millió forint megtakarítása van önkéntes kasszában,

a 30-44 év közötti pénztártagoknak mintegy 800 ezer forint, a 45-59 év közöttinek pedig 1,7 millió forint.

Kravalik Gábor, a Pénztárszövetség elnöke a Magyar Hang szerint azzal magyarázta ezt a jelenséget, hogy „35 éves korig a fiatalok egy részében fel sem merül, hogy mi lesz nyugdíjas korukban, vagy arra számítanak, hogy majd az állami nyugdíjból megélnek.” Ez azonban semmiképp sem általános hozzáállás: több felmérés éppen azt mutatta, hogy a fiatalok egyre nagyobb része gondol az öngondoskodásra, hiszen úgy látják, állami nyugdíjuk nem lesz, vagy ami lesz, az nem lesz elegendő a megélhetéshez. A K&H Ifjúsági Indexe szerint míg 2017 elején a 19-29 évesek mindössze 3 százaléka fordította megtakarításainak egy részét nyugdíjra, addig 2018 elején már 11 százalékuk, 2018 végén pedig 14 százalékuk tett félre öngondoskodási céllal.

Furcsa ellentmondás tehát, hogy míg elvileg a fiatalok saját elmondásuk szerint egyre fontosabbnak tartják az öngondoskodást, és egyre nagyobb arányban tesznek félre nyugdíjra, addig a nyugdíjpénztárak adatai épp azt mutatják, hogy csökken a fiatal pénztártagok száma. A csökkenést az elöregedés nem magyarázza meg, hiszen

a 30-40 év közötti pénztártagok száma is visszaesett ebben az időszakban.

Készpénz, önkéntes kassza vagy nyugdíjbiztosítás?

A legvalószínűbb magyarázat az, hogy a fiatalok nagy része készpénzben vagy folyószámlán gyűjti a megtakarítását (ez egyébként általános jelenség Magyarországon: minden korosztályban a készpénz és a bankfiók a legnépszerűbb „megtakarítási forma”). A készpénzes megtakarítás persze abban az esetben persze nem elkerülhető, ha általános tartalékot kell képeznünk, és könnyen hozzáférhető tőkére van szükségünk – a fiataloknál előfordulhat, hogy nem válik el teljesen a nyugdíjcélú és az általános tartalék.

Azoknak azonban, akik rendszeresen, kifejezetten hosszú távra tesznek félre bizonyos összegeket, semmiképpen nem javasolt kézpénzt kuporgatni, hiszen ennek értéke az infláció miatt egész biztos, hogy csökkenni fog az évek során. Ezzel szemben bármilyen hosszú távú megtakarítási konstrukció segítségével nemcsak megőrizhető, de növelhető is a megtakarítás értéke.

A pénztári taglétszám csökkenését részben megmagyarázza az, hogy a nyugdíjpénztári létszám csökkenésével egyidőben dinamikusan nőtt nyugdíjbiztosítások népszerűsége:

a nyugdíjbiztosítások szerződésszáma csak tavaly 19,7 százalékot nőtt, a befizetések mértéke pedig 21,6 százalékkal növekedett.

Valószínű, hogy a fiatalok közül a közelmúltban számos nyugdíjpénztári tag tette át a megtakarításait nyugdíjbiztosításba.

KATA-soknak is megéri

Miért lehet fiatalok számára előnyösebb a nyugdíjbiztosítás, mint az önkéntes pénztár? A biztosítások egyik előnye lehet az, hogy a nyugdíjkorhatár emelése (jelenleg 65 év) nem érinti a nyugdíjbiztosítást. Mivel a fizető-eltartott arány folyamatosan romlik a társadalom elöregedésével, később valószínűleg a nyugdíjkorhatár további emelésére lesz szükség, akár 70 év fölé is.

A legtöbb nyugdíjcélú megtakarítási konstrukcióval a nyugdíjba vonuláskor férhet hozzá az ember a megtakarításaihoz és a kamatokhoz, azonban a nyugdíjbiztosítási szerződésekben az adott évben aktuális nyugdíjkorhatárt rögzítik. Ez érv lehet a nyugdíjbiztosítás mellett olyanoknak, akik jó eséllyel csak 70 felett mehetnek nyugdíjba (különösen, hogy már a 65 éves korhatárt is soknak tartja a magyarok nagy része).

Szintén előnyös lehet a fiataloknak, akiknek még nem teljesen stabil a keresetük, hogy az első 2-3 év után a nyugdíjbiztosítás befizetései átalakíthatók, módosítható az éves befizetések összege, vagy akár átmenetileg teljesen fel is függeszthető a fizetés.

Az is a nyugdíjbiztosítás előnyei közé tartozik, hogy ez az egyedüli olyan nyugdíjcélú megtakarítási forma, amelynél a szerződő (akinek az adójából visszaigénylünk) és a biztosított (akinek a javára gyűjtünk) eltérhet egymástól.

Ez azt jelenti, hogy a KATA-s vállalkozók, GYES-en, GYED-en lévők, és külföldön dolgozók is igényelhetik a 20 százalékos adójóváírást.

Jelentkezz díjmentes nyugdíjtanácsadásunkra, és megkeressük a hozzád illő megoldást!

Mindössze 1 óra alatt, egy személyes konzultáció keretében felmérjük az élethelyzetedet, elképzeléseidet, és több tucat ajánlat közül segítünk kiválasztani a hozzád illő nyugdíj-előtakarékosságot!

+36 1 585 8555