A fiatalok attól félnek, nyugdíjas szüleik eltartása is rájuk hárul majd

Gyimesi Henriett
Gyimesi Henriett

Egyre több fiatal készül arra, hogy nyugdíjas szüleit később anyagilag támogassa. Sőt, sokszor a nyugdíjkorhatár közelében járók is erre számítanak, ezzel a lehetőséggel számolnak, amikor későbbi éveiket tervezgetik. Azonban ezzel a megoldással gyermekeink kerülhetnek nehéz helyzetbe a későbbiekben. Nézzük, miért!

A 18-59 éves korosztály jelentős része számol azzal, hogy nyugdíjas szülei anyagi támogatásukra szorulnak majd – derül ki a Generali felméréséből.

Azonban míg a 30-59 éveseknek alig 50%-a, addig a 18-29 éves fiataloknak már több, mint 70%-a tervezi támogatni őket.

A támogatás rendszerességében és az összeg tekintetében is eltérés fedezhető fel a két korosztály meglátásai között:

  • míg a 30 felettiek 19 600 forintos összeget tartanak reálisnak, és nagyjából a felük gondolja úgy, hogy inkább alkalmankénti támogatásra lesz szükség,
  • addig a 30 év alattiak már magasabb, 29 800 forintos összeggel számolnak, és nagyobb arányban tervezik a havi rendszerességű támogatás nyújtását.

Tehát minél fiatalabb valaki, annál magasabb összeget gondol elégnek majd ilyen célra, és annál rendszeresebb támogatást szükségesnek. Ez pedig arra utal, hogy idővel egyre rosszabb helyzetre számítanak az időskori anyagi helyzet tekintetében. Ugyanakkor ez nem csak a szüleikre vonatkoztatva jelenthet lehangoló jövőképet – valószínűleg saját nyugdíjas éveiket sem látják fényesebben.

Valóban nem járnak messze az igazságtól – az állami nyugdíjból nehezen valósulhatnak meg a kényelmes nyugdíjas évek

Bár a magyar átlagnyugdíj összege 2012 óta emelkedik, a tavalyi évben még így is csak nettó 124 ezer forintot ért el az egy havi átlag. Ugyanakkor az idei évet tekintve ez az összeg jelenleg is csupán 128 ezer forint. Emellett pedig

a tavalyi átlagkereset idén nettó 216 ezer forint – ez 40%-kal magasabb összeg, mint az átlagnyugdíj.

Érthető tehát, hogy a fiatalok nem csak a saját nyugdíjas éveik miatt, de a szüleik időskori anyagi biztonságáért is aggódnak – sőt, utóbbiért még talán jobban is. Ugyanakkor nem feltétlenül az a legjobb megoldás a problémára, hogy tőlük várjuk a megoldást mindkét helyzetre.

Kedvezőtlen következményei lehetnek, ha időskori anyagi biztonságunk megteremtését a gyermekeinktől várjuk

Amennyiben a jelenleg 18-30 éves korosztály azzal számol, hogy

havi közel 30 ezer forinttal támogatja majd nyugdíjas korba lépő szüleit, azzal valójában a saját és gyermekei jövőjét áshatja alá.

Ezt az összeget például más célokra is félretehetné, amivel sok jövőbeni problémának vehetné idejében elejét.

Nem hagyható figyelmen kívül, hogy a 30-as korosztály esetében már a gyermekvállalás és az ahhoz kapcsolódó költségek is legtöbbször megjelennek. Ha pedig egy nyugdíjas korba lépő szülő elvárja gyermekétől, hogy havi rendszerességgel, több 10 ezer forinttal támogassa – ezt a pénzt saját unokájától vonja meg, a rá fordítható összeg csökkenését eredményezheti.

Továbbá, amennyiben a jelenlegi fiatalok szüleik nyugdíjas éveit egészítik ki, az ő idősorukra már nem feltétlen jut a család havi költségvetéséből. De ha ők nem tudnak félretenni erre a célra, valószínűsíthető, hogy ez megint az unokákon csattan később. Ez tehát egy olyan folyamatot indíthat be, ami miatt a végén egyik generáció sem fog tudni saját magáról gondoskodni.

Azt pedig egy szülő sem szeretné, ha olyan megoldással egészülne ki a havi költségvetése, ami miatt gyermekei és unokái kerülhetnek előnytelen helyzetbe a későbbiekben. Sőt, a legtöbbször – szükség esetén – időskorukban is inkább támaszt szeretnénk biztosítani családunk számára.

Ráadásul nem is feltétlenül jelent valós stabilitást

Ha gyermekünk életében bekövetkezik például egy munkahelyvesztés, vagy egyéb olyan probléma, ami bevételkieséssel, vagy a kiadásai megnövekedésével jár – legalább egy ideig nem, vagy csak kisebb mértékben tudja támogatni anyagi biztonságunkat.

Ez tehát azt jelenti, hogy a nyugdíjunk kiegészítésének ezt a formáját nem is tekinthetjük teljesen biztos forrásnak.

Valamint hiába kalkulálnak havi 30 ezer forintos összegekkel – a valóságban nem biztos, hogy ez elég lesz arra, hogy érdemben hozzájáruljanak szüleik gondtalan nyugdíjas éveihez. Ha a jelenlegi havi átlagnyugdíj összegét, 128 ezer forintot veszünk alapul, ezzel a kiegészítéssel a havi keretünk nagyjából 150 ezer forint körül lesz. Ez azonban még mindig jelentősen alulmarad a jelenlegi havi átlagkeresettől, a 216 ezer forinttól.

Gyermekeinkre támaszkodás helyett öngondoskodás

Ahhoz, hogy ne kelljen gyermekeinktől függővé tenni anyagi biztonságunkat – sőt, akár mi támogathassuk szükség esetén családunkat –

egy idejében elkezdett, jól megválasztott nyugdíj-megtakarítás jelentheti a megfelelő megoldást.

Több lehetőség közül is választhatunk ebben az esetben, ugyanis jelenleg 3 államilag elismert és támogatott nyugdíjcélú megtakarítási forma is létezik Magyarországon:

  1. az önkéntes nyugdíjpénztár (nem összekeverendő a magánnyugdíj pénztárral),
  2. a nyugdíjbiztosítás,
  3. valamint a nyugdíj-előtakarékossági számla.

A döntés előtt azonban számos szempontot érdemes mérlegelni, hogy az igényeinkhez és lehetőségeinkhez leginkább illeszkedő megoldást választhassuk. Amennyiben szeretnél ehhez szakértői segítséget kapni, iratkozz fel egy ingyenes tanácsadásra, hogy közösen megtalálhassuk a számodra legmegfelelőbb ajánlatot!

Sebestyén András

Kérdésed van a cikk kapcsán? Tedd fel itt nekem!

Sebestyén András vagyok, a Nyugdíjbiztosítás.com alapítója. Örömmel venném, ha megosztanád velem, ami a fejedben van a cikkel kapcsolatban!

+36 1 585 8555