72 év lehet a magyar nyugdíjkorhatár, különben jön a katasztrófa

Richter Ádám

A közgazdászokat világszerte foglalkoztatja, hogyan tartható fent a jelenlegi, igencsak válságos helyzetű nyugdíjrendszer. Egy új OECD-jelentés kapcsán két elemző arra jutott, hogy Magyarországnak például 7 évvel kellene megemelnie a nyugdíjkorhatárt 2050-ig, ha a mostani nyugdíjrendszerünk összeomlását el szeretnénk kerülni.

A fejlett országokat tömörítő szervezet, az OECD aktív figyelemmel kíséri a nyugdíjhelyzet alakulását, és nemrég újabb jelentést publikáltak a jövőbeli kilátásokról. Megnézték, hogy a 65 év felettiek milyen arányban vannak jelen az aktív korú (20–64 év) népességhez képest. Megállapították, hogy míg 1980-ban ötször annyi aktív korú volt, mint nyugdíjas, addig 2015-re a keresőképes népesség 40%-át is elérte a nyugdíjasok száma. Az ENSZ szerint 2050-re annyi nyugdíjas lehet, mint a munkaképes réteg 53%-a. 30 év múlva tehát két aktív keresőre jut majd egy eltartott nyugdíjas.

Ez óriási terheket róhat az egyes nemzetek gazdaságára, miközben a GDP több mint 8%-át már így is nyugdíjakra költik az OECD-tagországok. Ilyen demográfiai folyamatok mellett ennek a ráfordításnak a mértéke még jobban megnövekedhet, vagyis az országok költségvetéséből a nyugdíjon kívül mindenre kevesebb forrás juthat. Nem mellesleg ez hitelek felvételéhez és eladósodáshoz is vezethet.

Ahogy azt kollégánk, Sipos Csaba is kifejtette a TV2 Mokkájában, a nyugdíjhelyzetet stabilizálni többféleképpen lehet:

  • több gyermek születik (1,8 millió huszonéves hiányzik most a rendszerből),
  • növeljük a nyugdíjjárulékot,
  • csökkentjük a nyugdíjakat,
  • növeljük a nyugdíjkorhatárt.

A nagy médiavisszhangot keltő tanulmány szerzői, Hervé Boulhol és Christian Geppert az OECD-jelentésből kiindulva azt mondták: tegyük fel, hogy a jelenlegi időskori függőségi rátát konzerválni akarjuk, és ezt úgy érjük el, hogy csak a nyugdíjkorhatárt növeljük, minden mást változatlanul hagyunk, tehát a születésszám nem növekszik, nem kell több nyugdíjjárulékot befizetni a mostaninál, és a nyugdíjösszegek is változatlanok maradnak.

A kérdés tehát:

Mennyivel kell a nyugdíjkorhatárt megnövelni, hogy a rendszer fenntartható maradjon?

A választ ezzel az ábrával foglalták össze, figyelembe véve a születéskor várható élettartam növekedését is:

Mint az látható,

Magyarországon több mint 7 évvel, 72 évre kellene növelni a nyugdíjkorhatárt

annak érdekében, hogy a nyugdíjasok aktívakhoz viszonyított aránya ne haladja meg a mostani 28%-ot 30 év múlva sem. Az OECD-országokban átlagosan 8,4 évet kellene korhatárt emelni a rendszer stabilitásának megőrzéséhez (figyelembe véve azt is, hogy 2050-ben átlagosan 3,4 évvel élhetnek tovább az emberek, mint most). A korhatáremelést más országok sem úszhatják meg: Németországban 8, az USA-ban 7, Ausztriában 9, Dél-Koreában 15 évvel kellene megemelni a korhatárt.

Ez persze nem azt jelenti, hogy meg is fogják ennyivel emelni. Ahogy fent levezettük, hasonló hatást érhetnek el azzal, ha növelik a fizetendő nyugdíjjárulék mértékét, vagy csökkentik a nyugdíjakat. Utóbbira nagyon jó esély van. A helyettesítési ráta, vagyis a nyugdíj fizetéshez viszonyított aránya 70% körül mozog jelenleg, 2050-re viszont jó eséllyel 40-50%-ra csökkenhet. Ezt a legkönnyebb kivitelezni, mert viszonylag láthatatlan, így nem ütközik nagy ellenállásba az emberek részéről. Nincs is szükség aktív nyugdíjcsökkentésre, elég, ha hagyják őket elinflálódni, amit már most is látunk: a nyugdíjak jócskán lemaradtak a gyors ütemben növekvő átlagbérek mögött. Míg az átlagfizetés 200 ezer forint felett jár, addig az átlagnyugdíj 120 ezer forint körül mozog, és a nyugdíjasok fele 100 ezer forintnál kevesebb pénzből kénytelen megélni havonta.

A nyugdíjkorhatár emelése elkezdődött

Ha nem is olyan drasztikus mértékben, mint az a tanulmány szerint kívánatos lenne, de a nyugdíjkorhatárokat elkezdték megemelni a világban. Magyarországon jelenleg is egy emelést élünk meg: felmenő rendszerben 2022-ig egységesen 65 év lesz ez a határ (a Nők 40 kedvezményt nem számítva, amit az OECD szerint egyébként is meg kellene szüntetni). Belgiumban, Franciaországban, Németországban, Spanyolországban, az USA-ban és számos más országban most emelik a korhatárt 67 évre. Dániában 5 évente egy évvel növelhetik a korhatárt a várható élettartam függvényében, így a dánok 2035-ben eljuthatnak a 72 évig. Hollandiában 68 év a nyugdíjkorhatár, ám ezt szintén a várható élettartammal összhangban növelhetik, és nincs felső határa. Az Egyesült Királyságban a mostani 66 évet fokozatosan 69 évre tervezik növelni 2046-ig.

Az utolsó lehetőség, hogy fixáljuk a nyugdíjkorhatárt?

Elkerülhetetlennek látszik, hogy – a nyugdíjak reálértelemben vett csökkentése mellett – Magyarország a nyugdíjkorhatárt 65 évnél is tovább növelje. A gazdasági szükségszerűségek ezt diktálják, és eddig még Európa és a világ fejlett országai sem tudtak jobb megoldást kitalálni a nyugdíjkrízisre, mint a korhatáremelés (annak ellenére, hogy dollármilliókat vettek fel hitelként).

A kérdés tehát nem az, hogy lesz-e Magyarországon korhatáremelés, hanem az, hogy mikor. Most kell tehát lépni, és erre egyedül a nyugdíjbiztosítás alkalmas, mert ez az egyetlen államilag támogatott nyugdíj-megtakarítás, amelynél a nyugdíjkorhatár rögzíthető. A nyugdíjbiztosítás ugyanis a szerződéskötéskor érvényben lévő nyugdíjkorhatárt veszi figyelembe, vagyis 65 évvel számol akkor is, ha azt időközben 67, 70 vagy akár 72 évre növelték. Akinek önkéntes nyugdíjpénztára vagy NYESZ-számlája van, az nem férhet hozzá adómentesen és büntetőkamatok nélkül a pénzéhez, csak ha elérte az aktuális nyugdíjkorhatárt. Ők tehát fokozottan ki vannak téve a nyugdíjrendszer változásainak.

Melyik a legjobb privát megoldás?

Ez természetesen egy összetett kérdés, és nem csak a nyugdíjkorhatár rögzíthetőségén múlik a választásod helyessége. Bővebb információk birtokában lehet csak megmondani, hogy a három megoldás közül melyik lesz adott esetben a legjobb – előfordulhat, hogy két megtakarítás kombinációja lesz a helyes válasz. Annyi biztos azonban, hogy a privát nyugdíj-megtakarításra mindenkinek égető szüksége lesz, és ösztönzésként az állam még adókedvezményt is ad a megtakarítóknak.

Ha arra vagy kíváncsi, hogy neked konkrétan melyik megoldás való, és hogyan tudod minél hatékonyabban bebiztosítani magad a nyugdíjkatasztrófa ellen, akkor keress meg minket, és egy ingyenes tanácsadás keretében felmérjük a helyzeted, és ennek tudatában segítünk megtalálni, amit keresel.

Sebestyén András

Kérdésed van a cikk kapcsán? Tedd fel itt nekem!

Sebestyén András vagyok, a Nyugdíjbiztosítás.com alapítója. Örömmel venném, ha megosztanád velem, ami a fejedben van a cikkel kapcsolatban!

Ezt a cikket 285 nappal ezelőtt írtuk. A benne szereplő információk a megjelenés idején pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
+36 1 585 8555