243 ezer forintos nyugdíjat szeretnének a magyarok

Gyimesi Henriett
Gyimesi Henriett

Egy friss felmérés szerint 243 ezer forintos nyugdíjat szeretnének a magyar aktív keresők. Ez több, mint a jelenlegi átlagbér, és kétszer annyi, mint az átlagnyugdíj. Ennek ellenére nem elképzelhetetlen ilyen mértékű nyugdíj, amennyiben időben teszünk érte. Mutatjuk, hogyan tudod elérni.

A K&H biztos jövő index kutatásának friss eredménye szerint a válaszadók átlagosan 40%-os bevételcsökkenésre számít nyugdíjas korukra jelen helyzetükhöz képest. A megkérdezettek átlagosan havi 100 ezer forintos nyugdíjat tartanak szükségesnek a megélhetés biztosításához – legalább is ennél kevesebből már szerintük nem lehet kijönni.

Ugyanakkor a kényelmes nyugdíjas évekhez már átlagosan 243 ezer forintos nyugdíjat tartanának elégnek.

Mennyire reális egy ilyen elképzelés? A statisztikák szerint a jelenlegi átlagkereset nettó 216 ezer forint. Ilyen fizetés mellé jelenleg körülbelül 100 ezer forintos nyugdíjat ad az állam (az állami nyugdíjadat kiszámolhatod itt). A minimálisan elvárt összeg ezzel tehát – ha minden jól megy, és a jelen állás szerint maradna minden 20-30 év múlva is – meglehet. De mi lesz a maradék 143 ezer forinttal, ami a vágyott 243 ezer forinthoz kellene?

Ha 40 évesen indítunk el egy nyugdíjcélú megtakarítást, azaz 25 évünk van a nyugdíjkorhatárig, akkor nagyjából havi 26 ezer forintos megtakarítással érthetjük el ezt a kiegészítést (itt megnézheted, hogyan jött ez ki). Vagyis a havi 26 ezer forint később havi 143 ezer forintot fog érni (inflációval nem számolva). Ez a kamatos kamatnak és az adójóváírásoknak köszönhető. Ha hamarabb belevágunk, akár ennél alacsonyabb havi befizetésekkel is elérhetjük ugyanezt – például 35 évesen elkezdve akár 18 ezer forinttal.

Az elérni kívánt nyugdíj tehát havi 20-30 ezer forintos megtakarítással elérhető. Az erre vágyók többsége viszont nem ilyen előrelátó.

Közel sincs annyi megtakarításuk, mint kellene

A megkérdezettek ¾-e mondta azt, hogy:

az állami nyugdíj mellett fontos az időben elkezdett öngondoskodás, sőt, legtöbben jobban is hisznek az öngondoskodásban, mint az állami nyugdíjban.

Mégis egyre csökken a 30 év felettiek kifejezetten nyugdíjcélú megtakarítása: 2 év alatt 39%-ról 29%-ra esett vissza azok aránya, akik kifejezetten időskorra is gyűjtenek pénzt.

Bár az általános célú megtakarításokkal rendelkezők tábora növekedett, a válaszadók közel fele maximum 1 hónapig tudna megélni a megtakarításaira támaszkodva – tehát ebben az esetben sem hatalmas összegekről beszélünk. A megtakarítási hajlandóság növekedése ugyan önmagában pozitív változás, de kevéssé látszik mögötte valódi tervezés, és inkább a rövidebb távú célok állnak a háttérben. Hiába a nyugdíjcélú megtakarítások fontosságának elismerése, 30 éves kor felett is a legtöbben úgy döntenek, ráérnek másra fordítani a bevételeiket.

Azonban a halogatással egyre távolabb kerülhet a vágyott 243 ezer forintos nyugdíj lehetősége. 

Dolgoznának nyugdíjasként is, de többségük nem lesz rá képes

A megkérdezettek közel 80%-a tervez a nyugdíjaskor elérését követően is dolgozni. A válaszadók egyértelműen a nyugdíjkorhatár emelkedésére számítanak – úgy vélik, a jelenlegi 65 év közel 70 éves korig emelkedhet a jövőben. A legtöbben viszont már 55-60 éves koruk között nyugdíjba vonulnának, ha tehetnék – ugyanakkor, ha már 55 éves koruk után is szívesen abbahagynák a mindennapok munkában töltését, vajon 70 éves koruk után még hány évet gondolnak munkával tölteni, hogy igény szerint kiegészíthessék a nyugdíjukat?

A munkaerőpiac jelen állás szerint nem azt a képet festi, hogy a nyugdíjas korú munkavállalókra hatalmas lenne az igény. Ha azonban mégis adódna lehetőség, egy nagyon fontos dolgot nem hagyhatunk ki a tervezés során: az egészségi állapotot – mert

sajnos 70 év felett már komoly egészségügyi problémákkal is számolni lehet.

Bár a válaszadók közel fele ugyan úgy vélekedik, hogy az átlagnál jobb egészségi állapotban lesz majd a nyugdíjas éveiben, ugyanakkor döntő többségük nem vagy csak igen keveset tesz egészségéért – nem jár el szűrővizsgálatokra, nem sportol. A valóságban ez az attitűd is ugyanabból fakad, mint a nyugdíjmegtakarítás halogatása: abból az elgondolásból, hogy ráérünk, hogy lesz még erre idő később is, és hogy velünk egyébként is biztosan minden rendben lesz.  Majd megoldja a 20-30 évvel későbbi önmagunk például a nyugdíjas évek alatti munkával. Ez sajnos nem tűnik reális elképzelésnek.

Válogathatunk is akár a megtakarítások között

És ha kicsit reálisabban gondolkozunk, igyekszünk megfontoltabban tervezni a jövőre nézve, akkor megoldásként jelentkezik a nyugdíjcélú megtakarítás. Ahogy az előbb kiszámoltuk, egy ilyen megtakarítással valóban elérhető a magyarok által optimálisnak gondolt nyugdíj.

Jelenleg 3 államilag elismert és adókedvezménnyel támogatott nyugdíjcélú megtakarítási forma is létezik Magyarországon:

  1. az önkéntes nyugdíjpénztár (nem összekeverendő a magánnyugdíj-pénztárral),
  2. a nyugdíjbiztosítás,
  3. valamint a nyugdíj-előtakarékossági számla, azaz a NYESZ (A megtakarítási formákról bővebben itt olvashatsz).

Ha idejében lépünk, és a 30-as éveinkben elindítunk egy megtakarítást, havonta nagyjából 15 ezer forint körüli befizetéssel már igen szép összegre tehetünk szert idősebb korunkra, és elérhetővé válik a havi 243 ezer forint a nyugdíjas évekre. Azonban minél később kezdnünk el megtakarítani, vagy magasabb havi ráfordításra lesz szükségünk, vagy kénytelenek leszünk beérni azzal, hogy alacsonyabb összeg gyűlik majd össze. Éppen ezért fontos minél előbb a már felismert problémára cselekvéssel válaszolni. (Korábbi cikkünkben kifejtettük, hány éves korban indítva milyen havi költséggel érhetünk el 14 millió forintos lejárati összeget.)

Sebestyén András

Kérdésed van a cikk kapcsán? Tedd fel itt nekem!

Sebestyén András vagyok, a Nyugdíjbiztosítás.com alapítója. Örömmel venném, ha megosztanád velem, ami a fejedben van a cikkel kapcsolatban!

Ezt a cikket 67 nappal ezelőtt írtuk. A benne szereplő információk a megjelenés idején pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
+36 1 585 8555