ugrás a Kalkulátorhoz

Önkéntes nyugdíjpénztár vagy Nyugdíjbiztosítás?

A múlt héten a HVG és az RTL Klub is a szakmai segítségemet kérte nyugdíjbiztosítás témakörben. Előbbi esetében a feladatom az volt, hogy egy konkrét számítási példán keresztül mutassam be, hogy egy 45 éves munkavállalónak, ma hova érdemes tennie a nyugdíjra szánt megtakarítását. Mind a 3 államilag támogatott öngondoskodási formát górcső alá vettem mind a számok, mind pedig a feltételek tekintetében. Sajnos a formai követelmények miatt a témát csak érinteni tudtam, ezért határoztam el, hogy az Önkéntes nyugdíjpénztárt itt az oldalon részletesen is bemutatom, és összevetem a nyugdíjbiztosítással. Az önkéntes pénztár mind a mai napig a legnépszerűbb öngondoskodási forma, ráadásul a nyugdíjbiztosítások adókedvezményének megjelenésével rengeteg kérdést is kapunk azzal kapcsolatban, hogy melyiket is érdemes választani a kettő közül. A NYESZ számlát egy korábbi írásomban már részletesen összevetettem az új nyugdíjbiztosítással, így arra ebben a cikkben nem térnék ki.

Mit kell tudnom az önkéntes nyugdíjpénztárról?

Az önkéntes nyugdíjpénztár egy tőkefedezeti elven működő, önkéntes nyugdíj megtakarítási forma, amely azt jelenti, hogy az ide befizetett pénzünket egy névre szóló számlán, a saját nyugdíj kiegészítésünkként tartják nyilván. (Ellentétben az állami nyugdíjjal, amelynél a befizetéseinkből, a jelenlegi nyugdíjasokat szolgálják ki.)

Önkéntes nyugdíjpénztárba bárki beléphet, aki szeretne a jövőjéről gondoskodni, ráadásul közel 50 féle pénztár közül választhatunk.

Az egyes pénztárak a költségszerkezetükben, a választható portfóliók összetételében és a minimális tagdíj mértékében térnek el egymástól. A belépést követően 3-5 féle portfolió közül választhatunk, amelyek kockázati szintjükben különböznek, így annak függvényében érdemes közülük választani, hogy mennyi időnk van még hátra a nyugdíjig.

A pénztárban gyűjtött nyugdíjtőkénhez és a hozamokhoz a nyugdíjjogosultságunk igazolásakor, azaz a nyugdíjba vonulásunkkor jutunk hozzá, előtte azonban 2 szakaszban is élhetünk az előrehozott hozzáférés lehetőségével. A 10. évben a hozamot már adómentesen kivehetjük, a 20. évtől kezdve pedig a hozamon felül tőkéhez is, adózás nélkül hozzáférhetünk. ( A kettő közötti elérés esetén, pedig a tőke után sávos csökkenve kell SZJA-t és EHO-t fizetnünk).

Az önkéntes nyugdíjpénztár népszerűségét az adja, hogy a munkáltatók sok esetben teljesen- vagy csak részlegesen átvállalják a díjfizetést a munkavállalóktól, így azt nem a saját pénzünkből kell fizetnünk. Kevesen tudják azonban, hogy az éves 20%-os adójóváírást viszont csak a saját befizetésekre vehetjük igénybe.

“Ugyanakkor bár a tőkepiacot mindenképp fejlesztette a rendszer, a nyugdíj-megtakarítások szempontjából távolról sem tűnik optimálisnak, hogy a befektetések egésze hazai eszközökbe legyen beszorítva magas árazás mellett. A leendő nyugdíjas jövedelmének eleve nagyobb része a hazai gazdaság teljesítményétől fog függeni, nem célszerű mindent erre a fogadásra feltenni. Elég egy évtized rossz gazdaságpolitikája, és máris jelentősen leértékelődött a leendő nyugdíj reálértéke. Másképp fogalmazva jó dolog egy fejlett tőkepiac, de még jobb lenne azt nem szabályozással mesterségesen elérni, hanem olyan gazdaságpolitikát folytatni, amely mellett tisztán piaci alapon létrejön ez az áhított állapot.”

– Concorde Vagyonkezelő –

Ezt válasszam vagy az új nyugdíjbiztosítást?

Elsőként azt érdemes tudni, hogy az önkéntes nyugdíjpénztár és a nyugdíjbiztosítás nem egymás helyettesítői, hanem kiegészítői. Ezt mutatja az is, hogy a rájuk igénybe vehető adójóváírást is teljesen külön kezelik, a nyugdíjbiztosításnál éves 130.000 Ft, az önkéntes pénztár esetében pedig 150.000 Ft az önálló limit, amelyeket együttesen éves 280.000 Ft-os határig lehet igénybe venni.

Ha mégis úgy döntünk, hogy csak egyetlen öngondoskodási formával szeretnénk vagy tudjuk kiegészíteni a nyugdíjunkat, akkor a általában a következő kérdések szoktak felmerülni ezzel kapcsolatban:

Melyikkel lesz több pénzem a lejáratkor?

A kérdésre a válasz úgy hangzik, hogy bármelyikkel lehet. Mivel fix kamatot sem az önkéntes nyugdíjpénztárra, sem pedig a nyugdíjbiztosításra befizetett pénzünkre nem kapunk, ezért mindkét esetben a mögöttes befektetések teljesítményétől függ a hozamunk. Számolhatunk tehát különféle elvárt hozamokkal, sőt a múltbéli teljesítményeket is megnézhetjük (Nyugdíjbiztosítások hozamai ; Önkéntes nyugdíjpénztárak hozamai) ezek azonban még mindig semmilyen garanciát nem jelentenek nekünk a jövőre. Ahhoz azonban, hogy némi támpontot mégis kapjunk ebben a kérdéskörben, vizsgáljuk meg, hogy milyen mögöttes befektetésekkel dolgozik a 2 típus és hogy ezektől mi várható a jövőben. Ebből már nagyjából látni fogjuk, hogy az a hozam, amelyet mi elvárunk, melyik öngondoskodási formával fog nagyobb eséllyel megvalósulni, illetve melyiknél tudjuk azt egyáltalán mi befolyásolni.

Az önkéntes nyugdíjpénztár hozamai

Az önkéntes nyugdíjpénztárak esetében kizárólag magyar értékpapírokba lesz befektetve a pénzünk, ezen belül is 40-60 %-ban magyar állampapírban. Az egyes portfoliók a szerint tartalmaznak kockázatosabb részvényeket és kötvényeket, hogy mennyi a hozzájuk tartozó optimális befektetési időtáv, de még a legmagasabb hozamelvárással kecsegtetők esetén is, a portfolió közel fele, törvényileg állampapírban lesz nyilvántartva. Ez 2 fontos dolgot jelent a pénztártagok számára:

  • A magas állampapír kitettség miatt, egyrészt az önkéntes nyugdíjpénztárak hozamai minden esetben követni fogják a jegybanki alapkamat alakulását,
  • Másrészt pedig mivel a pénzünk 100%-a „itthon marad”, a teljesítmény erősen függ majd a magyar gazdaság mutatóitól.

Gyakorlatilag tehát azt lehet mondani, hogy az önkéntes nyugdíjpénztár havi befizetéseivel a nyugdíjra szánt tőkénk felét kölcsön adjuk az államnak, a másik felével pedig vásárolunk magunknak még egy állami nyugdíjat, a kockázatot tehát elég erősen házon belül tartjuk. Ha valaki megnézi az önkéntes pénztárak elmúlt 10 éves hozamait, akkor találhatunk 8 % de akár 9 % fölötti évesített növekményeket is. Ennek az az oka, hogy a 8-10 éve kibocsátott hosszú lejáratú állampapírok még valóban magas hozamokkal dolgoztak, 2-3 éven belül azonban mindegyik visszahívásra fog kerülni, ezért az, aki most választ önkéntes nyugdíjpénztárt, az a jelenlegi állampapír hozamokkal számoljon. ( Ez egyébként már most látszik a pénztárak 2013-as teljesítményén.)

Az önkéntes pénztárakkal kapcsolatban így a reális hozamelvárásunkat fele részben a magyar gazdaság, másik részben pedig konkrétan az állampapír hozamok fogják meghatározni. Ezt befolyásolni pedig csak kis mértékben, a portfolió vagy a pénztár megválasztásával tudjuk.

A nyugdíjbiztosítások hozamai

A nyugdíjbiztosítások alapvetően abban különböznek az önkéntes pénztáraktól, hogy sokkal kevesebb állami kitettséggel rendelkeznek. Bár a klasszikus-vegyes alapú nyugdíjbiztosítások nagy része szintén magyar állampapírba fektet, de ezek esetén előre garantált fix kamatot (évi 2-2,8%) kapunk a pénzünkre. A unit-linked típusú módozatok esetén, viszont nem vagyunk semmilyen törvényileg szabályozott korlátok közé beszorítva, így nyugodtan fektethetjük a nyugdíjra szánt pénzünket, oda ahova szeretnénk.

Választhatunk külföldi kötvényeket, részvényeket, menedzselt és garantált befektetési alapokat is, így pontosan mi választjuk meg, hogy az általunk elvárt hozamot milyen kockázatok mellett szeretnénk elérni.

A unit-linked alapú nyugdíjbiztosítások esetében így a mozgásterünk, a lehetőségeink sokkal nagyobbak, ezért az elvárt hozamot is sokkal magasabbra tehetjük, mint a pénztárak esetében. Ráadásul, ha úgy döntünk, hogy semmilyen szinten nem szeretnénk az államtól függeni, akkor vásárolhatunk részesedést például a német nyugdíjalapból is.

Szemben az önkéntes pénztárakkal, a nyugdíjbiztosítások esetén a reális hozamelvárásokat teljes mértékben mi állapítjuk meg, és ehhez mérten célszerű összeállítani és folyamatosan kezelni a befektetési portfóliót.

Természetesen itt is van lehetőség a vagyonkezelők által menedzselt alapokat választani, amelyekkel nekünk nem kell foglalkoznunk. Mivel azonban a nyugdíjbiztosítások esetében jóval nagyobb befolyásunk van az elérhető hozamokra, ezért nagyobb felelősségünk is van. Pontosan ezért minden esetben célszerű olyan független szakértő segítségét igénybe venni, aki nem csak a megfelelő szerződést segít kiválasztani, de abban is útmutatást nyújt, hogy a célként kitűzött hozamokat hogyan tudjuk a legbiztonságosabban elérni.

Melyiknél vonnak le kevesebb költséget?

Az önkéntes nyugdíjpénztárak esetén a költségszint a befizetések összegéhez mérten van meghatározva, így minél kevesebb összeget fizetünk be havonta, a költségeink annál magasabbak. havi néhány ezer forintos befizetések esetén ez a költség ezért 5-10% is lehet, így nem is érdemes havi 10.000 Ft alatt gondolkodni.

A nyugdíjbiztosítások esetében a költségek nagy része a futamidő elejére van terhelve, és minél előrébb haladunk a futamidőben, fajlagosan számolva annál alacsonyabb lesz a levont költségünk aránya. Ezeket még a különféle bónuszok is csökkentik, és általánosságban itt is el lehet mondani azt, hogy minél magasabb éves díjban gondolkodunk, a költségeink annál alacsonyabbak lesznek. A nyugdíjbiztosítások költségeiről itt már írtam bővebben, de általános ökölszabályként azt lehet mondani, hogy érdemes 3% alatti TKM mutatóval rendelkező nyugdíjbiztosítást választani, annak érdekében hogy tisztességes reálhozamunk maradjon az évek alatt.

Hogyan válasszam ki, hogy melyik való nekem?

Amint az a fentiekből is kiderült, az önkéntes nyugdíjpénztár és a nyugdíjbiztosítás jellegükből adódóan alapvetően különböző konstrukciók. Más más hozamelvárást támaszthatunk velük szemben, és a mögöttes befektetések eltérése miatt is máshogy fognak „viselkedni” az évek alatt. A választás előtt érdemes néhány kérdést megfogalmazni magunkban.

Mennyi időm is van hátra a nyugdíjig?
Ha még kevesebb, mint 10 évem, akkor talán nem vállalok túl nagy kockázatot azzal, ha az önkéntes pénztárakon keresztül a 100%-ban a magyar gazdaságra alapozom a jövőbeni nyugdíjamat. Ha ennél több időm van, akkor inkább érdemes függetlenednem az államtól és a nyugdíjbiztosítást választanom.

Fontos- e nekem, hogy az öngondoskodási forma ne csak a lejáratkor, hanem egy esetleges rokkantság és halál esetén is fizessen nekem?
Ebben az esetben szintén a nyugdíjbiztosítás lesz a megfelelő megoldás számomra.

A munkáltatómat, ha nem is teljesen, de részben be tudom vonni az öngondoskodásba?
Ebben az esetben önkéntes nyugdíjpénztárt választok, de cserébe le kell mondanom az adókedvezményről.

A kérdések sorát természetesen annyi féleképpen lehetne folytatni, ahány fontos szempontot te is mérlegelnél a választás előtt. A cikkben szándékosan nem használtam táblázatot és nem is szerepeltetem különböző hozamok mellett elkészített számolásokat, mert az volt a célom, hogy kicsit beláss te is a színfalak mögé. Sosem szabad csak a számok alapján dönteni, hiszen az mind mind csak spekuláció, és a jövőre vonatkozóan bárki ígérhet azt, amit csak szeretne.

Remélem, hogy az írás alapján sikerült technikailag megértened, hogy mik a főbb különbségek a nyugdíjbiztosítás és az önkéntes pénztárak között. Ha már rendelkezel valamelyikkel, vagy csak most tervezel belevágni az öngondoskodásba, valószínűleg több kérdés is megfogalmazódott benned. Pontosan ezért hoztam létre az ingyenes nyugdíj tanácsadást, hogy a kérdéseidre, személyre szabottan és díjmentesen tudjak neked válaszolni. Az ingyenes nyugdíj tanácsadásra az alábbi rövid űrlap kitöltésével tudsz jelentkezni, amely várhatóan 1 órát fog igénybe venni és általa semmilyen kötelezettséged nem keletkezik felénk.

Ez a cikk 2014. május 12. napján frissült utoljára. A benne szereplő információk a megjelenés idején pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Kérdésed van? Tedd fel nekem most!

Sebestyén András vagyok, nyugdíj megtakarítás szakértő. Ha bármilyen kérdésed van nyugdíj elő takarékossággal kapcsolatban, csak töltsd ki ezt a rövid űrlapot és pillanatokon belül felvesszük veled a kapcsolatot!


Töltsd ki ezt a rövid űrlapot!

Adatvédelmi szabályzat elfogadása

Kapcsolódó cikkek