Milliók múlhatnak azon, hogyan választasz nyugdíjbiztosítást

Richter Ádám | Mánia Fitness
Richter Ádám

A nyugdíjbiztosítás praktikus döntés lehet azoknak, akik nem szeretnének túl sokat foglalkozni a megtakarításukkal, de a lehető legnagyobb hozampotenciálra törekszenek. A költség szempontjából azonban nem mindegy, melyik ajánlatot választod. Kiszámoltuk, milyen sokat jelent 1-2%-nyi plusz költség.

A nyugdíjbiztosítás az egyik államilag támogatott nyugdíjcélú megtakarítási forma a három közül. Az önkéntes nyugdíjpénztárral ellentétben ennél megmondhatod, mibe fektessék a pénzed, viszont mégsem igényel annyi időt, energiát és hozzáértést, mint a nyugdíj előtakarékossági számla (NYESZ). Vagyis egy kényelmes megoldás, ami sok szabadságot ad.

A nyugdíjbiztosítás esetében a bőséges kínálat egyrészt előny, mert mindenki megtalálhatja a számára megfelelő konstrukciót, másrészt hátrány is, mert nehezebb dönteni. Számos biztosító forgalmazza őket, de még a biztosítókon belül is több nyugdíjbiztosítási termék közül választhatsz. Egy terméken belül pedig többféle eszközalap áll rendelkezésedre, eltérő hozamkilátásokkal és kockázatokkal.

Hogyan dönts, ha nagy a választék?

Két tényező lesz neked nagyon fontos, mielőtt nyugdíjbiztosítást választasz: a magas hozampotenciál és a minél alacsonyabb költség. Persze, egyik a másiknak a függvénye. A magas hozampotenciál magasabb kockázattal jár, ami általában a magasabb költségeken is megmutatkozik.

A jövőbeli hozamokat nem lehet megjósolni, de a múltbéli eredményekből már ki tudunk indulni. Az elmúlt 5 év alapján kijelenthető, hogy kötvényalapoknál a 3,5% körüli éves hozam az átlagos, részvényeknél 8%, a kettőt vegyítő vegyes alapoknál pedig 6% körül alakul az éves hozam.

Ebből kell levonnunk az éves költséget, amit a teljes költségmutató (TKM) mutat meg. Ne feledjük, hogy ez az érték egy típuspéldából indul ki (35 éves személy, aki havi 25 ezer forintot fizet be stb.), amitől a te személyes paramétereid valószínűleg eltérnek. Ahhoz viszont kiváló, hogy az egyes opciókat összehasonlítsuk. Remekül megmutatják például, hogy a kötvényalapok általában kevesebb költséggel dolgoznak, míg a részvényalapok általában nagyobbal.

Számoljuk ki, mennyit jelent 1% költség!

Ha megnézed a nyugdíjbiztosítások költségeit, akkor azt látod, hogy nincs köztük óriási különbség, mióta az etikus életbiztosítási koncepciót bevezették. Legalábbis látszólag nincs nagy különbség. A valóságban 1% költség is rengeteget jelenthet.

Vegyünk egy példát, hogy a gyakorlatban is látható legyen, mennyit számít némi költségtöbblet. Befektetési egységhez kötött (unit-linked) életbiztosítást vettünk alapul, mert ennél a típusnál te határozod meg, milyen eszközalapba fektetik a pénzed, és a költségeket is teljes mértékben kimutatják (a klasszikus életbiztosítással ellentétben).

Egy 45 éves személyt vettünk alapul, aki 20 évre kötött nyugdíjbiztosítást, vagyis 65 éves koráig (mivel talán ez a leggyakoribb eset). Havonta 20 ezer forintot fizet be, tehát rendszeres díjas megoldást választott, és az éves befizetései után 20% adójóváírást kap. Jelen példánkban ez az állami támogatás évente 48 ezer forint (ami akár 130 ezer Ft is lehetne). A feltételezett éves hozam 6% (ez körülbelül egy közepesen kockázatos vegyes alapnak felel meg). A TKM, vagyis az éves költség egyik esetben 1,5%, a másik esetben 2,5%, a harmadik esetben 3,5%.

Lássuk, mennyi lesz a lejárati összeg az egyes esetekben, ha a hozam változatlan, de a költség eltér:

Másfél százalékos költségnél 8,9 millió forint gyűlik össze (ez a legalacsonyabb költségek közé tartozik). Az infláció miatt évente 1-3%-ot csökkenhet a pénz értéke, viszont az összehasonlítás szempontjából ez most mindegy (és egyébként az indexálás kiküszöböli ezt). Ha egyetlen százalékkal több a költség, vagyis 2,5%, akkor 20 év alatt 870 000 forintot veszítenél el az első opcióhoz képest.

„Sok kicsi sokra megy”, szokták mondani, és ez bizony a költségekre is igaz. Ha az első példához már +2% költség jön hozzá, vagyis 3,5% éves szinten, akkor az első megoldáshoz képest már

1 600 000 forintot buknál 20 év alatt,

vagyis bőven túllépnéd az egymilliós veszteséget. Ennyit számít egy-két százaléknyi többletköltség hosszú távon.

Az alacsony költség nem minden

Az igazsághoz hozzátartozik, hogy egy olcsóbb, vagyis alacsonyabb TKM-ű termék mögött egy gyengébben teljesítő eszközalap is lehet. Ha a magasabb hozampotenciál indokolja, akkor drágább terméket is megérheti választani.

Így kell ezt elképzelni:

(1) 4% éves hozam – 2% éves költség = 2% éves „profit”

(2) 7% éves hozam – 3% éves költség = 4% éves „profit”

Mint látod, az első esetben alacsonyabb a költség, viszont egy gyengébben teljesítő eszközalap van mögötte (valószínűleg egy kötvénytúlsúlyos alap). A második eset drágább, tehát ezt akár elvből el is vethetnénk, de a magasabb hozamkilátások miatt lehet, hogy inkább ez lesz a kedvező.

Érted már a lényeget?

Ha itt-ott elvesztetted a fonalat, akkor sem kell megijedned. Egy független tanácsadónak pont az a dolga, hogy a lehető legtöbb terméket ismerje, és el is tudja magyarázni neked az előnyöket és a hátrányokat. Nálunk pont ilyen szakértők dolgoznak.

Írj nekünk, és kiszámoljuk neked személyre szólóan, melyik megoldással mennyit nyernél.

Sebestyén András

Kérdésed van? Tedd fel most!

Sebestyén András vagyok, nyugdíjmegtakarítási szakértő. Ha bármilyen kérdésed van nyugdíj előtakarékossággal kapcsolatban, csak töltsd ki ezt a rövid űrlapot, és hamarosan felvesszük veled a kapcsolatot!

+36 1 585 8555