Miért nem lesz nyugdíjam?

Verba György | Mánia Fitness
Verba György

2014-ben a magyar nyugdíjrendszer felosztó-kirovó elven működik, ami azt jelenti, hogy a jelenlegi munkavállalók termelik meg minden hónapban a jelenlegi nyugdíjasok ellátását. Én tehát azért dolgozom és fizetem a nyugdíjjárulékokat, hogy a szüleim ne haljanak éhen. Minden hónapban megkapom a nettó fizetésemet, amelyből én 10% nyugdíjjárulékot, a munkáltatóm, pedig a bruttó fizetésem után további 27% „Szociális hozzájárulási adót” fizet a közös nyugdíjkasszába, amelyet a következő hónapban szétosztanak.

„A szociális hozzájárulási adót 2013 előtt még munkáltatói nyugdíjjáruléknak nevezték. A járulék és az adó között azonban egy nagyon fontos különbség van: A járulékért cserébe jogosultak vagyunk ellenszolgáltatásra, a levont adó viszont bármilyen „közügyre” felhasználható.”

A bruttó béremre vetítve vajon mire elég 10+27% ?

A 2013-as adatok szerint Magyarországon 2,6 millió fő áll alkalmazásban, amelyből ha levonjuk a 750 ezer fő közalkalmazottat (ők ugyanis az államtól kapják a fizetésüket) valamint a részmunkaidős dolgozókat, akkor 1,6 millió fő marad, akik ténylegesen fizetnek a nyugdíjkasszába.

Ez az 1,6 millió ember gondoskodik tehát 3 millió nyugdíjas minden napi megélhetéséről.

1,6 millió ember bruttó béréből vonnak le 37%-ot a közel 2x akkora létszámú nyugdíjas társadalom megélhetésére. Azt, hogy ebből a jelenlegi nyugdíjasoknak hogy sikerül megélni az is mutatja, hogy az átlag nyugdíj 2013-ban 98.000 Ft volt, a jogszabályban foglalt hivatalos nyugdíjminimum pedig 28.500 Ft, amely Napi 950 Ft-os nyugdíjat jelent.

A jelenlegi helyzet nem túl rózsás és akkor még a legfontosabb kérdést fel sem tettük:

Nekem miből lesz majd nyugdíjam?

A fenti rendszer alapján (ha egyáltalán még lesz bármilyen rendszer) az én nyugdíjamat az utánam jövő generációnak, azaz a gyermekeimnek kell majd kitermelniük. Magyarország korfájára ránézve azonban sajnos a jövő még a jelennél is tragikusabb képet mutat:

2050-re ugyanis az időskorúak népessége majdhogynem meg fog egyezni az aktív dolgozók létszámával, azaz a jelenlegi arány közel fele olyan rossz lesz, mint a jelen helyzetben. 1 dolgozó emberre így közel 4 nyugdíjas korú eltartása hárul majd, amelyet nem fog kibírni sem a hazai nyugdíjrendszer, sem pedig mi magyar emberek.

Hogyan is bírná ki? Felemelik majd a nyugdíjjárulékot 10%-ról 40%-ra? Kitolják a nyugdíj korhatárt 80 éves korig?

Az igazság az, hogy a szerencsésebbek havi 20-30.000 Ft-os nyugdíjra lesznek jogosultak az államtól, a legtöbbeknek viszont egyáltalán semmilyen hozzájárulásra nem számíthatnak az államtól időskorukban. Hiába számítok tehát a gyerekemre, a csodára, vagy bármire, ha a rendszer, amiben bíztam egyszerűen nem fog létezni. A nyugdíj szempontjából a veszélyeztetettebbek közé én, mint harmincas korú munkavállaló is beletartozom illetve mindenki más erre számíthat:

  • Aki minimálbérre vagy annál alacsonyabb összegre van bejelentve,
  • Aki vállalkozó,
  • Aki feketén vagy szürkén szerzi a jövedelmét,
  • Aki állami cégnél dolgozik vagy közalkalmazott,
  • Illetve aki úgy döntött, hogy külföldön próbál szerencsét.

Meg kell hoznom tehát a döntést, hogy kezembe veszem a gyeplőt és saját magam fogom megalapozni a jövőmet, vagy hátradőlök és várom a csodát…

Mit tehetek, hogy legyen nyugdíjam?

Ahhoz, hogy az öngondoskodás felé meg tudjam tenni a legelső lépést, elsőként fel kell ismernem és el kell fogadnom a jelenlegi helyzet reménytelenségét. Ez a legfontosabb, a felismerés hogy a nyugdíjam csakis a saját felelősségem és nem várom azt hiába senki mástól. Ha lesz nyugdíjam arról is csak én tehetek, ha pedig éhezni fogok idős koromban az is kizárólag a személyi felelősségem.

A magyar nyugdíjrendszer 1928-ban került bevezetésre, azaz mindenki, aki legalább 86 éves, idősebb mint a hazai nyugdíjrendszer. Ez a számomra azt jelenti, hogy az állami nyugdíj sem más, mint egy „letűnő korszak”, akárcsak a szocializmus, amelyről a gyermekeimnek már csak mesélni fogok.

Ha ez megvan, akkor a következő lépésként meg kell néznem, hogy a fejlett Európa többi országaiban (Németország, Ausztria és most már Románia is) ahol az állami nyugdíjrendszer ugyanezzel a problémával küzd, hogyan oldják meg ezt az emberek.

Ha ez ember beül az autóba és átmegy az osztrákokhoz, akkor egy gyökeresen más pénzügyi hozzáállással találkozik. Náluk nem az a kérdés, hogy félre kell-e tenni a nyugdíjra, hanem hogy hogyan tudnék minél többet és minél magasabb hozam mellett takarékoskodni, hiszen egyedül ez a két dolog, amit befolyásolni tudok a jövőmmel kapcsolatban. Az időm az fix és sajnos gyorsan ketyeg, az viszont, hogy hogyan hasznosítom már csak rajtam múlik és millió forintokban kifejezhető.

MOST van itt az idő!

A 2014-es Nyugdíjbiztosítási adókedvezmény bevezetésével mi magyarok, nem csak egy eszközt kaptunk a Nyugdíj Előtakarékosságra, de egy elég világos és komoly üzenetet is az államtól. A nyugdíjrendszer visszafordíthatatlan bajban van, amivel az állam is tisztában van, de tenni már nem tud ellene. A nemzeti szintű problémát már csak egyénileg lehet megoldani: öngondoskodással.

Ezt az oldalt azért hoztuk létre, hogy aki érti az üzenetet és meg is fogadja, annak a rendelkezésére álljon egy valóban objektív információforrás. Oldalunkon mindent megtalálsz ami nyugdíj előtakarékossággal kapcsolatos,így: cikkeket, a nyugdíjbiztosítások összehasonlítását, a leggyakoribb nyugdíjbiztosítás kérdéseket, egy gyors és egyszerű nyugdíjkalkulátort, egy nyugdíjbiztosítási adókedvezmény kisokost, illetve Kérhetsz ingyenes személyes nyugdíj tanácsadást, is.

Eredményes böngészést kívánok neked az oldalhoz és bármi kérdésed, vagy észrevételed van, akkor fordulj hozzám bizalommal!

Ezt a cikket 1272 nappal ezelőtt írtuk. A benne szereplő információk a megjelenés idején pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Sebestyén András

Kérdésed van? Tedd fel most!

Sebestyén András vagyok, nyugdíjmegtakarítási szakértő. Ha bármilyen kérdésed van nyugdíj előtakarékossággal kapcsolatban, csak töltsd ki ezt a rövid űrlapot, és hamarosan felvesszük veled a kapcsolatot!

+36 1 585 8555