Mi az igazság a magánnyugdíjpénztárakkal kapcsolatban? Utánajártunk!

Verba György | Mánia Fitness
Verba György

Hogyan került az államhoz a magánnyugdíjpénztári vagyon? A magánnyugdíjpénztár rendkívül negatív érzelmeket vált ki belőlünk, de ettől függetlenül törődnünk kell a nyugdíjkérdéssel, nem dughatjuk homokba a fejünket. Nyugdíj megtakarításra szükség van, de vajon melyik nem juthat a magánnyugdíjpénztár sorsára? Először is nézzük meg, hogy mi is történt nyugdíjpénztárakkal, és hogy mit tehetünk most!

Mit jelent a magánnyugdíjpénztár?

A magánnyugdíjpénztárt 1998-ban hívták életre (itt találod a törvényt), és tulajdonképpen egy speciális adó volt, egy „újfajta” nyugdíjjárulék. Ekkor jött létre az ún. 3 pilléres nyugdíjrendszer, ami állt az állami nyugdíj, a magánnyugdíjpénztár, és az önkéntes pillérből. Az első kettő a kötelező adókból volt finanszírozva (a magánnyugdíjpénztárra lehet egyénileg is korlátozott mértékben befizetni), míg az önkéntes pillér minősült saját megtakarításnak, vagyis ezt mi választhattuk önkéntesen, és a saját nettó keresetünkből finanszíroztuk. 1998-ban mindenki örült a „kötelező” magánnyugdíjpénztárnak, hiszen mindenki láthatta, hogyan gyarapszik a pénze, amelyből majd idős korában élni fog. Azóta tudjuk, hogy nem így lett, de mi is történt valójában?

A nyugdíjpénztári számlák 13 éves története

Kronológiailag előrehaladva akadt egy rövid felfutási időszak, amely után elkezdtek sokasodni a gondok, ami a 2011-2012 szinte a végét jelentették a magánnyugdíjpénztárnak. De ne szaladjunk ennyire előre, hiszen 1998 év végén 38 külön nyugdíjpénztár kezdte meg a működését, amelyek közül 2002-re 22-en maradtak, amelyek 90%-ának ekkora már banki, vagy biztosítói háttere volt. Ez volt a felemelkedés szakasza még akkor is, ha 2001-ben eltörölték, a munkakezdők kötelező belépését.

Ez után azonban egy hosszú folyamat vette kezdetét, amely arra irányult, hogy az emberek visszatérjenek az eredeti állami nyugdíjrendszerbe. Ez egészen pontosan 2010. november elsejei hatállyal életbelépett „2010. évi C. törvény a nyugdíjpénztár-választás szabadságáról” rendelettel kezdődött, amely kimondja, hogy nem kötelező többé a magánnyugdíjpénztári tagság, és vissza lehet lépni a csak állami nyugdíjrendszerbe.

Ezt követően 2010. december 21-én kihirdették a „2010. évi CLIV. Törvény a Nyugdíjreform és Adósságcsökkentő Alapról, és a szabad nyugdíjpénztár-választás lebonyolításával összefüggő egyes törvénymódosításokról” rendeletet, amely kimondja, hogy nincs kötelező magánnyugdíjpénztár, és aki akarja, az 2011.01.31-ig személyesen nyilatkozzon, hogy szeretné megtartani az összegyűlt vagyonát, és nyugdíjpénztártag maradni. Aki nem nyilatkozott az pedig megkapta a nyugdíjpénztári számlájának reálhozamát.

Ez pedig 2 dolgot jelentett:

  • Aki akarta megtarthatta a magánnyugdíjpénztári vagyonát (jelenleg nagyjából 60 ezren vannak, és lesznek is, hiszen mind a 4 jelenleg is működő nyugdíjpénztár elérte a 70%-os befizetési arányt).
  • Megszűnt a 3 pilléres nyugdíjrendszer, így sokkal nagyobb teher hárul az állami pillérre, és a saját befizetéseinken alapuló önkéntes pillérre. Te melyikben bízol jobban?

 

A magánnyugdíjpénztár és a nyugdíj megtakarítás közti különbségek

Az első, és legfontosabb, hogy a magánnyugdíjpénztár (bármennyire is szeretnénk) nem a mi adózott pénzünkből fizetett megtakarítás volt, hanem egy olyan adó (nyugdíjjárulék), amely egy a mi nevünkön vezetett számlára lett befizetve. Ennek sosem volt adóvonzata, és nem is mi döntöttünk róla, hogy legyen ilyen nyugdíjpénztárunk, sőt, még azt sem mi határoztuk el, hogy mekkora havi díjjal fusson.

Ezzel szemben a magányugdíjpénztárral párhuzamosan induló önkéntes nyugdíjpénztárnál (és a 2006 óta választható NYESZ számlánál, és a 2014 óta létező nyugdíjbiztosításnál) mi választjuk meg nem csak a pénzintézetet, hanem a megtakarítás nagyságát is.

A leglényegesebb mégis az, hogy amikor önkéntes alapon takarítunk meg, akkor azt az adózott (vagyis nettó) pénzünkből tesszük, amiről az állam már leszedte a maga sápját (adóját). Arról nem is beszélve, hogy 20%-os adókedvezményt is kapunk minden egyes befizetett forintunk után, legjobb esetben akár 150 ezer forintot is egy évben.

Saját nyugdíj megtakarítással készüljünk a nyugdíjra!

Ahogy fentebb is írtuk jelenleg 2 helyről számíthatunk nyugdíjra, az állami nyugdíjra és arra, amit mi takarítunk meg magunknak. Az állami nyugdíj nagyságát ki lehet számolni a nyugdíjkalkulátor segítségével, amely a jelenlegi jogszabályok szerint számol.

Azt fogod tapasztalni, hogy a jelenlegi kereseted nagyjából 60-70%-át fogja csak kitenni az állami nyugdíjad, sőt mivel mostanában sokan fognak nyugdíjba vonulni közép-, és hosszú távon még ennek a csökkenése várható.

Ez mind azt vetíti előre, hogy a saját leadózott keresetedből kell pótolnod a keletkező nyugdíjhiányt. Legyen szó akár az önkéntes nyugdíjpénztárról, akár NYESZ számláról, vagy nyugdíjbiztosításról nem fenyegeti az a veszély, mint a magánnyugdíjpénztárt, ahol tulajdonképpen annyi történt, hogy az állam az egyik zsebéből a másikba tette át a pénzt.

Amennyiben kérdeznél tőlem, akkor töltsd ki a cikk alatt található adatlapot, és megválaszolom! Ha úgy érzed, hogy szeretnél tenni azért, hogy megfelelő nyugdíjad legyen, akkor találkozzunk egy nyugdíj tanácsadáson! 1 óra alatt megtervezzük, hogyan tudod biztosan kiépíteni azt a nyugdíjtőkét, amelyre szükséged van.

Ezt a cikket 838 nappal ezelőtt írtuk. A benne szereplő információk a megjelenés idején pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Sebestyén András

Kérdésed van? Tedd fel most!

Sebestyén András vagyok, nyugdíjmegtakarítási szakértő. Ha bármilyen kérdésed van nyugdíj előtakarékossággal kapcsolatban, csak töltsd ki ezt a rövid űrlapot, és hamarosan felvesszük veled a kapcsolatot!

+36 1 585 8555