ugrás a Kalkulátorhoz

Mekkora nyugdíjat kaphatunk?

Az utóbbi 4-5 évben jelentős változások történtek hazánkban, amelyek alapjaiban befolyásolják a nyugdíjas megélhetésünket. Sok dolog nagy publicitást kapott, mint például a magánnyugdíjpénztár história, de akad olyan is, ami mondhatni „fű alatt” ment végbe. Most megmutatjuk, az összes olyan változást, ami a nyugdíjunkat érinti.

A nyugdíjrendszer alakulása

1998. január elsején létrejött a magánnyugdíjpénztár, és vele együtt az ún. 3 pilléres nyugdíjrendszer. Az első pillér volt az állami, a második a magánnyugdíjpénztár (a bruttó bérünk 8%-a), a harmadik pedig az öngondoskodási pillér. (önkéntes nyugdíjpénztár, biztosítás) Ez a rendszer nagyjából 2010-2011-ig élt, ekkor ugyanis az állam a magánnyugdíjpénztárban gyűjtött tőkét átirányította a Nyugdíjreform és Adósságcsökkentő Alapba. Innentől fogva már csak az állami pillér és a privát pillér maradt számunkra, ami azt jelenti, hogy a saját megtakarításra még nagyobb szükség van, mint eddig valaha.

Az egyéb nyugdíjat érintő változások

2013.01.01-től is történt egy jelentős változás, amit az átlagember még csak észre sem vett, történt ugyanis, hogy a bruttó bérünk felett a munkáltatónk fizet utánunk egy 27%-os adót is, ami nyugdíjbiztosítási járuléknak volt nevezve. (a gyakorlatban csak 24% volt, mert 1,5% a természetbeni egészségbiztosítási, 0,5% a pénzbeni egészségbiztosítási, 1% pedig a munakerőpiaci járulék volt) 2013-tól azonban ezt már úgy hívják, hogy szociális hozzájárulási adó, ami azért fontos, mert a nyugdíjbiztosítási járulékot a nyugdíjakra kellett fordítania a mindenkori kormánynak, míg a szociális hozzájárulási adónál ilyen megkötés nincs. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy ugyanannyi adót kell fizetnünk, de a nyugdíjakra kevesebb pénz jut. Ehhez, ha hozzávesszük, hogy 2013.01.01-től a nyugdíj ellátás már nem jár alanyi jogon, akkor elkezdhetünk aggódni az állami nyugdíjunk miatt. Ebből is látszik, hogy az állam fokozatosan kivonul a nyugdíj finanszírozásból, és hagyja, hogy a saját megtakarításainkkal töltsük fel a hiányt.

Mekkora nyugdíjra számíthatunk?

Egyelőre az biztos, hogy a nyugdíjminimum az 28.500 forint havonta. Ezt az összeget mindképp kézhez kapjuk, egyébként ennek a meghatározásra készítettük el a nyugdíjkalkulátort, amivel nagyjából kiszámítható, hogy mekkora állami nyugdíjra számíthatunk a jelenlegi szabályozás szerint.

Nem szabad figyelmen kívül hagynunk viszont, hogy a Ratkó Anna nevével fémjelzett korosztály, (akik arányaiban nagyon sokan vannak) 3-5 éven belül elérik a nyugdíjkorhatárt. Ez azért fontos, mert így lényegesen több nyugdíjast kell ellátni, lényegesen kevesebb bevételből. Számszakilag nagyjából azt jelenti, hogy a Ratkó-korszakban (1953-1956) nagyjából 830.000 gyermek született, és nagyjából 4-500.000 megy nyugdíjba az elkövetkező években. Az állam szempontjából ez azt jelenti, hogy 4-500.000 ember után kevesebb a bevétel, és ennyivel több emberről kell gondoskodni. Vagyis a jelenlegi szabályzásnál várhatóan csak kevesebb nyugdíj kifizetésére lesz fedezete az államnak.

A megoldás a privát nyugdíj

Akármilyen optimista emberek vagyunk (én is az vagyok), nyugdíj megtakarítás nélkül anyagilag nagyon keserves idők elé nézünk. Amennyiben nincs valamilyen nyugdíj megtakarításunk, akkor úgy állunk, mint a gólya a fél lábán, csak ezt a lábat még folyamatosan ütögetik, és nem tudni, meddig bírja. Azt halljuk, azt tanítjuk, hogy mindig érdemes több lábon állni, ne a nyugdíj legyen ez alól kivétel, ahol 10-15 éves megélhetésünket igyekszünk anyagilag megalapozni. 2014 azért is jelentős év, mert a fent leírt objektív változások mellett, létrejöttek a nyugdíjbiztosítások is, amivel együtt már 3 államilag támogatott nyugdíj előtakarékosság létezik. Ez pedig azt sugallja nekünk, hogy az állam is a privát nyugdíj kiépítése felé próbál terelni minket. Töltsd ki ezt a rövid adatlapot, és egy személyes nyugdíjtanácsadás alkalmával megmutatom, hogy tudod elérni, hogy az állam változások a lehető legkisebb mértékben befolyásolják időskori megélhetésedet, és hogy a lehető legnagyobb privát nyugdíjad legyen!

Ez a cikk 2014. szeptember 26. napján frissült utoljára. A benne szereplő információk a megjelenés idején pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Kérdésed van? Tedd fel nekem most!

Sebestyén András vagyok, nyugdíj megtakarítás szakértő. Ha bármilyen kérdésed van nyugdíj elő takarékossággal kapcsolatban, csak töltsd ki ezt a rövid űrlapot és pillanatokon belül felvesszük veled a kapcsolatot!


Töltsd ki ezt a rövid űrlapot!

Adatvédelmi szabályzat elfogadása

Kapcsolódó cikkek