Magánnyugdíjpénztár: megérte pénztári tagnak maradni a magasabb hozamok miatt

Richter Ádám | Mánia Fitness
Richter Ádám

Hat éve államosították a magánnyugdíjpénztári vagyont, azt viszont sokan nem tudják, hogy 58 ezer ember pénztári tag maradt mind a mai napig. Mint kiderült, megérte nekik a maradás mellett dönteni: a magánnyugdíjpénztárak legnagyobb portfóliói jobban teljesítettek a hazai tőzsdénél és a magyar állampapíroknál. A tagok megtakarítása átlagosan másfélszeresére nőtt 2011 óta. Ebből is látszik, hogy jövedelmezőbb egy megtakarítást privát módon kezelni. De mi az a magánnyugdíjpénztár, és miben más, mint egy privát nyugdíj előtakarékosság?

A magánnyugdíjpénztár (röviden mnyp vagy manyup) intézménye 1998-ban jött létre Magyarországon. A bruttó keresetedből elkülönített egy részt az állam nyugdíjcélra (ez a nyugdíjjárulék). Eldönthetted, hogy ezt a bizonyos hányadot egyenesen befizeted az államkasszába teljes egészében, vagy elhelyezed egy magánnyugdíjpénztárban, ahol befektetik ezt a pénzt, és potenciálisan hozamot termelnek neked. Vagyis arról dönthettél, hogy ki kezelje a nyugdíjjárulékodat: az állam vagy egy pénztár, de mindenképp levonták tőled ezt az adónemet. Az adózás utáni, vagyis a nettó keresetedet mindez nem érintette.

2011-ben a magyar állam úgy döntött, hogy a magánnyugdíjpénztári vagyont a saját kezelésébe veszi, vagyis államosítja (erről itt írtunk korábban). Minden pénztári tag automatikusan átkerült az állami rendszerbe, ezzel együtt a befizetéseik is az államhoz kerültek (az esetleges reálhozamot pedig kifizette a volt tagoknak a pénztár). Ezzel a lépéssel közel 3000 milliárd forint került a magyar államkasszába. Viszont pénztári tagok maradhattak, akik erről külön nyilatkoztak, vagyis írásban jelezték döntésüket. Nem maradtak sokan, jelenleg összesen 58 ezer tagot számlálnak a hazai magánnyugdíjpénztárak. A váratlan államosítás a pénztárakat is negatívan érintette, ma már csak négy magánnyugdíjpénztár működik.

A magánnyugdíjpénztárak jól teljesítettek az elmúlt 6 évben

A megmaradó pénztárak teljesítményét viszont nem érintette nagyban a hirtelen taglétszámcsökkenés. Az elmúlt 6 év adatai alapján a magánnyugdíjpénztárak legnagyobb portfóliói magasabb hozamot biztosítottak a magyar állampapíroknál vagy a hazai tőzsdénél. Alternatív esetben az állam ezzel a két eszközzel tudja gyarapítani a nyugdíjvagyont, ezért érdemes ezekkel összevetni a pénztárak teljesítményét. A pénztári tagoknak megérte tehát maradni, mert a megtakarításaik átlagosan másfélszeresükre nőttek az elmúlt években, míg az állami nyugdíj továbbra sem nőtt számottevően.

A pénztári tagok háromnegyede növekedési portfólióba fekteti a pénzét, ami a legkockázatosabb alapnak minősül, de ezzel is jártak a legjobban. Az utóbbi években 53-62% között alakult ezeknek az alapoknak a hozama, ami annak is köszönhető, hogy a pénztárak nemcsak hazai, hanem külföldi részvényekbe is fektetnek.

A kiegyensúlyozott alapok hozama 50-56% között alakult 2011 óta, vagyis elérték az állampapírok hozamát, sőt akár még annál is többet. A klasszikus alapok a kockázatkerülő befektetések közé tartoznak, és 22-33%-os hozamot termeltek az elmúlt években. A hosszabb lejáratú állampapírokkal nem kelhettek versenyre (nem is lenne igazságos az összehasonlítás), ám a rövid állampapíroknál még így is jobban teljesítettek.

Egy magánnyugdíjpénztári tag számláján átlagosan több mint 4 millió forint megtakarítás van, amiből nagyjából 1,5 millió forintot tesz ki a pénztár által 2012 óta kitermelt hozam. Az állami rendszerbe átkerülő egykori pénztártagok átlagosan 70 ezer forint reálhozamot kaptak kézhez 2011 januárját követően (ennyi nyereséget termelt a pénztár a nyugdíjjárulékon felül). A most potenciálisan kivehető átlaghozam milliós nagyságrendű is lehet.

A privát nyugdíj megtakarítást nem vehetik el tőled

Ahogy írtam is, a magánnyugdíjpénztári befizetés nem a nettó keresetedből keletkezett. Te csak a nyugdíjjárulékod kezelését bízhattad egy privát pénztárra. Ezzel szemben a privát nyugdíj előtakarékossági megoldások lényege, hogy a nettó keresetedből teszel félre pénzt – az államtól függetlenül. Ezeket a megtakarításokat nem vehetik el tőled egy tollvonással. Az államnak jogában állt, hogy a nyugdíjjárulékok kezelését saját kezelésbe vegye, mert annak idején ő maga mondott le erről a jogról a magánnyugdíjpénztárak javára. A privát megtakarítás viszont teljesen más jogi kategória.

A nyugdíj előtakarékosságot az állam nemhogy ellenzi, hanem még ösztönzi is. Nem véletlen, hogy már háromféle megtakarításra adnak állami támogatást: az önkéntes nyugdíjpénztárra, a NYESZ-re és a nyugdíjbiztosításra. Legutóbbi például olyannyira független mindentől, hogy nem is minősül magánvagyonnak, ezért nem behajtható és nem inkasszózható.

Te is inkább az államtól függetlenül tennél félre?

Ha érdekel, hogyan lehet az államtól teljesen független, privát nyugdíj megtakarításod, akkor írj nekünk, és egy ingyenes tanácsadás keretében minden részletet kifejtünk neked.

Ezt a cikket 100 nappal ezelőtt írtuk. A benne szereplő információk a megjelenés idején pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Sebestyén András

Kérdésed van? Tedd fel most!

Sebestyén András vagyok, nyugdíjmegtakarítási szakértő. Ha bármilyen kérdésed van nyugdíj előtakarékossággal kapcsolatban, csak töltsd ki ezt a rövid űrlapot, és hamarosan felvesszük veled a kapcsolatot!

+36 1 585 8555