Hiába indulnak a nyugdíjasszövetkezetek, ha nincs kinek munkát adni

Richter Ádám | Mánia Fitness
Richter Ádám

Nyugdíjasszövetkezetek bevezetésével oldanák meg a nyugdíjproblémát. Hogy mennyire helyettesíti a nyugdíj melletti munka a megtakarítások meglétét, az erősen kérdéses. Elég csak a magyarok egészségügyi helyzetét és a nyugdíjasokkal szembeni előítéleteket szemügyre venni ahhoz, hogy szkeptikussá válj.

Még márciusban írtunk arról, hogy nyugdíj mellett dolgozni nem könnyű. A közalkalmazottaktól elvették a nyugellátást, ha újra munkába álltak, és a versenyszférában is csak havi nettó 125 ezer forintig tarthatták meg a nyugdíjukat. A munkáltatókat sem ösztönözték túlzottan: kizárólag a szochóra járt kedvezmény, de csak 100 ezer forintos bruttó bérig, ami nem valami sok.

Azóta sok minden megváltozott. Júniusban elfogadta az Országgyűlés a közérdekű nyugdíjasszövetkezetek megalakítására vonatkozó törvényt, ami lehetővé teszi, hogy a nyugdíjasok a diákszövetkezetek mintájára, szövetkezeti keretek közt vállaljanak munkát. Így akár heti néhány alkalommal, 4 órában is dolgozhatnak, és a mindenkori minimálbért meg kell kapniuk. A munkabérükből csak 15% SZJA-t kell befizetniük, és ami fontos, hogy emellett a nyugdíjukat is megtarthatják.

A téma hirtelen felkapottá vált, a TV2 a Mokka című műsorában meg is szólaltatta Fiák Istvánt, a DiákÉSZ vezetőjét, illetve Sipos Csaba nyugdíjszakértőnket, még a szövetkezetek megalakítása előtt:

Ahogy a részletek napvilágra kerültek, megjelentek a kritikus hangok is a kezdeményezéssel szemben. Kérdés, hogy egy ilyen szövetkezet képes lesz-e megnövelni a nyugdíjasok munkakedvét, mivel jelenleg csak 6%-uk dolgozik. Mondhatnánk, hogy a jogszabályi környezet nem nekik kedvezett eddig, és ez most megváltozott. Viszont mindez nem indokolja azt, hogy már a 60-64 év közöttiek 79%-a sem aktív, pedig ők még a nyugdíjkorhatár alatt vannak. Az uniós országokban ennek a korcsoportnak átlagosan a fele még dolgozik.

Ez azért lehet, mert a magyarok egészségügyi állapota alul marad az európai átlaghoz képest. A magyar népesség egyharmada kénytelen idő előtt felhagyni a munkával, és erről a legtöbb esetben valamilyen betegség vagy egészségügyi rendellenesség tehet. A munkaképtelenekké váló időseken aligha tud segíteni egy szövetkezet.

A másik probléma, hogy a munkáltatók sok esetben előítéletesek a nyugdíjas dolgozókkal szemben.

A nyugdíjas álláskeresőknek csak 10%-át hívták be interjúra az elmúlt egy évben.

Vagyis legtöbbször esélyt sem adnak nekik, talán attól tartva, hogy az idősek már nem tartanak lépést a korral, és nehéz lenne őket egy modern munkakörnyezetbe integrálni.

Adódik a kérdés, hogy akkor hova fogják őket felvenni dolgozni. A nyugdíjasszövetkezetek szervezői szerint a klasszikus diákmunkákat vehetik át a nyugdíjasok. A diákok többsége csak a nyári szünetben ér rá, ilyenkor két-háromszoros a túljelentkezés, viszont év közben csak az álláslehetőségek 80%-át tudják feltölteni. Elvileg itt jönnének be a képbe a nyugdíjasok, és ez talán még generációs feszültségekhez sem vezetne. Persze, ez majd a gyakorlatban fog kiderülni.

A diákmunkák bizonyos esetekben egészen jól fizetnek, például egy népszerű gyorsétteremláncnál havi nettó 110-120 ezer forint a bérezés. Viszont ezért cserébe teljes munkaidőben dolgozniuk kell, és ezt sok más munkahely is megköveteli a diákoktól.

A nyugdíjasoknak viszont csak 6%-a nyilatkozott úgy, hogy akár teljes munkaidőben is dolgozna.

Többségük inkább részmunkaidőt vállalna. Elképzelhető, hogy bizonyos cégeknél ezzel kizárják magukat a versenyből.

A nyugdíjasszövetkezetek valóban kedvezőbb jogi helyzetet teremtettek a nyugdíjas munkavállalók számára, viszont a korral járó romló egészség és a munkaerőpiac távolságtartó hozzáállása ugyanúgy komoly akadályokat jelentenek. Az is kérdéses, hogy a részmunkaidőért járó csökkentett bér mire lesz elég.

Egy nyugdíjas életében túl sok a kockázati tényező, ami a munka útjába állhat, így a nyugdíjasszövetkezetek valószínűleg nem tudják kiváltani a privát nyugdíjmegtakarításokat. Aki 65 évesen nyugdíjassá válik, még 15-20 évig is élhet, de nem biztos, hogy megőrzi a munkaképességét. Ilyenkor biztosan hasznát lehet venni a nyugdíjcélra félretett pénznek.

Biztos dolgozni fogsz 75 évesen is?

Ha nem akarsz kockáztatni, és inkább biztosra mennél, akkor érdemes utánanézned, hogy milyen lehetőségeid vannak a nyugdíj előtakarékosságok terén. A legtöbben azt hiszik, hogy még ráérnek ezzel, valójában általában máris késésben vannak. Ne ess ebbe a hibába! Írj nekünk, és egy ingyenes tanácsadás keretében felvázoljuk a lehetőségeidet.

Sebestyén András

Kérdésed van? Tedd fel most!

Sebestyén András vagyok, nyugdíjmegtakarítási szakértő. Ha bármilyen kérdésed van nyugdíj előtakarékossággal kapcsolatban, csak töltsd ki ezt a rövid űrlapot, és hamarosan felvesszük veled a kapcsolatot!

+36 1 585 8555