Európa többsége kénytelen lesz nyugdíjkorhatárt emelni

Richter Ádám | Mánia Fitness
Richter Ádám

Eldőlt: 67 évre emeli a nyugdíjkorhatárt Németország, Franciaország, Spanyolország és Dánia. Várhatóan az egész EU-ban hasonló változások lesznek. A demográfiai helyzet miatt a nyugati országok kényszerpályán mozognak, és a nyugdíjak fenntarthatóságára egyelőre nincs jobb ötletük a korhatáremelésnél.

Ha egyre tovább élnek az emberek, a születésszám viszont csökken, akkor értelemszerűen egyre több a nyugdíjas, akiket már nem 5-10 évig, hanem akár 10-20-30 évig is el kell tartani. Ehhez rengeteg pénz kell, nem csoda, hogy a fejlett nyugati országok eladósodottsága dollármilliókkal nőtt emiatt. Élhető nyugdíjat még így is nehéz biztosítani, ilyenkor nagyjából két út áll egy ország előtt: vagy adókat és járulékokat emelnek, vagy korhatáremeléssel csökkentik a nyugdíjra jogosultak körét. Úgy tűnik, most épp az utóbbi eszközzel próbál élni Európa nagy része (és a kontinensen kívül például az USA).

A franciák, a németek, a spanyolok és a dánok a következő 5-10 évben fokozatosan

67 évre emelik a nyugdíjkorhatárt

a mostani 65-ről. A britek is kénytelenek lépni, már csak a Brexittel összefüggésbe hozható gazdasági visszaesés is erre szorítja őket, és náluk már a 70 éves korhatár is felmerült, a brit közéletben ez jelenleg is vitatéma. Nagy-Britanniában azzal is számolnak, hogy az 1986 után születők többsége 90 éves koráig is élhet, ezért ha 70 évesen mennek nyugdíjba, még így is 20 évig kell nekik nyugellátást folyósítani.

A születéskor várható élettartam dinamikus növekedése miatt több országban – köztük a briteknél is – felmerült, hogy ehhez kötnék a nyugdíjkorhatárt is. Vagyis nem fixálnák az életkort, hanem mindig attól tennék függővé a korhatárt, hogy átlagosan hány évig élnek az emberek. Így a nyugdíjban töltött évek száma elvileg nem változna, csak későbbre tolódna a visszavonulás ideje. Hogy néhány európai példát mondjunk, Finnországban, Olaszországban, Görögországban, Portugáliában és Szlovákiában is ez a terv. A csehek ennél is tovább mentek: fixen, évente két hónappal növelik a korhatárt.

Így fest Európa jövője

A Finn Nyugdíjközpont (Finnish Centre for Pensions) összegyűjtötte a jelenlegi európai nyugdíjkorhatárokat, illetve hogy hány évvel nőnek a következő években. Ezek alapján kimutatták azt is, hogy 2050-ben hogyan fog kinézni Európa nyugdíjtérképe:

nyugdíjkorhatár az EU-ban, 2050

 

Mint látható, Svédország és Norvégia kivételével mindenhol 64 év felett alakulhatnak a nyugdíjkorhatárok, sőt a 70+ év sem ritka. Magyarország esetében szerényen 65-66 évet tippelnek, ami érthető, mert nálunk egyelőre nincs szó további emelésről. Jelenleg is egy korhatár-emelési fázisban vagyunk, ami fokozatosan, felmenő rendszerben történik (2022-re válik egységessé a 65 éves magyar korhatár). Ettől még nincs kizárva, hogy 5-10 év múlva kénytelen lesz újabb emelést kezdeményezni az ország vezetése – előbb 67 évre, később esetleg relatív módon, a születéskor várható élettartamhoz kötötten. Pesszimistának tűnhet, hogy ezt mondjuk, de

a korhatáremelés elkerülhetetlennek látszik Magyarországon is.

Aki olvasta a múltkori, Nők 40 intézkedésről szóló cikkünket, az tudja, hogy a realista beszél belőlünk. A törvényhozás 2011-ben egy aprónak tűnő engedményt tett a 40 évet ledolgozó nőknek, aminek mostanra súlyos következményei lettek: 200 ezer nő vonult korkedvezménnyel nyugdíjba, ami idén már 234 milliárd forintjába kerül a költségvetésnek. Egy nagyvonalú gesztusért nagy árat kell fizetni, ha nyugdíjakról van szó. Ha bevezetnék a Férfiak 40-et, akkor ezt az összeget minimum meg kellene duplázni.

Így függetlenedj a nyugdíjkorhatártól

Az adó- és járulékemelés, illetve a nyugdíjkorhatár kijjebb tolása mellett létezik egy hatékonyabb és fenntarthatóbb megoldás is, amit öngondoskodásnak hívnak. Ez azt jelenti, hogy az emberek saját maguk számára teremtik meg azt a privát nyugdíjalapot, ami lehetővé teszi, hogy idősen is teljes életet élhessenek. Ezzel az államot is tehermentesítik, mert bár állami segítséggel, de magánúton tesznek félre pénzt. A saját vagyonukkal gazdálkodnak, és nem a közösbe fizetnek be még többet.

Szerencsére már Magyarországon is van erre lehetőség. Az állam háromféle nyugdíj előtakarékossági megoldást támogat SZJA-jóváírással, melynek összege évente akár 130-150 ezer forint is lehet (az éves befizetések függvényében). Ez a három megtakarítási forma

  • az önkéntes nyugdíjpénztár,
  • a NYESZ
  • és a nyugdíjbiztosítás.

Ezeknél minimum 10-20 éves távokban érdemes gondolkodni. A felhalmozott privát nyugdíjtőkét a nyugdíjkorhatár elérésekor lehet felvenni (bizonyos megkötésekkel korábban is hozzá lehet férni, de erről majd máskor). A nagy kérdés viszont az, hogy melyik nyugdíjkorhatár érvényes: a mostani vagy a mindenkori (jövőbeni)? A három lehetőség közül

egyedül a nyugdíjbiztosítás rögzíti a szerződéskötéskor életben lévő nyugdíjkorhatárt,

így aki ezt választja, az minden jövőbeli emeléstől függetleníti magát. A másik kettőnél előfordulhat, hogy csak 67-70 éves korodban férsz hozzájuk (ha a törvény időközben így módosul).

Neked is lépned kell

Ha te sem várod a csodát további korengedmények formájában, és el akarod kerülni, hogy 67 vagy 70 évesen menj nyugdíjba, akkor itt a lehetőség, hogy tégy érte. Írj nekünk, és első körben felmérjük a lehetőségeidet, hogy tudd, mik az opcióid. Ez teljesen ingyenes a számodra, és semmiféle kötelezettséggel nem jár.

Sebestyén András

Kérdésed van? Tedd fel most!

Sebestyén András vagyok, nyugdíjmegtakarítási szakértő. Ha bármilyen kérdésed van nyugdíj előtakarékossággal kapcsolatban, csak töltsd ki ezt a rövid űrlapot, és hamarosan felvesszük veled a kapcsolatot!

+36 1 585 8555